A hagymafélék, különösen a vörös- és fokhagyma gasztronómiánk alappillérei, fogyasztásuk szinte mindennapos. A magyar hagymatermesztésnek történelme van, a hazai körülmények között kiváló minőségű árualap készíthető. A magas kézimunkaigény kihívást jelenthet a nagyüzemi gazdálkodóknak napjainkban, de ezen kultúrák kiskertben és szántóföldön egyaránt sikeresen termeszthetők. Kedvező agronómiai tulajdonságuk mellett kiválóak előveteménynek és a vetésforgót is szélesítik.

Jelentős szántóföldi kultúráink betegségek elleni védelmére érdemes felkészülni. A napraforgó, a szója és a kukorica állományokban is komoly kárt tehetnek a kórokozók. A károsítás mértéke évjáratonként eltérő, de ha kedvezőek a fertőzés számára a körülmények a befektetett munka és ráfordítás odaveszhet.

A kukorica termelők gyomosodási oldalról egyre több problémával találják szembe magukat. Az éghajlatváltozás okozta időjárási anomáliák mellett a gyomosodás változása okozhatja a legnagyobb kihívást a gazdálkodó számára a gyomirtás tervezésekor.

A kalászfuzáriózis az egyik legismertebb és legjelentősebb betegsége kalászos növényeinknek és jelentősége egyre nő az elmúlt években, különösen az őszi búzában. 

A szőlő áprilistól novemberig tartó vegetációs időszaka mindig tanulságos és a legutolsó, legfrissebb tapasztalat óhatatlanul nagyon számít az elkövetkező év szőlővédelmének tervezésénél. 

A tavasz beköszöntével a kertészeti kultúrákban egyre több a tennivaló, ez alól nem kivétel a szamóca és a sárgarépa sem. Amíg a korán termőre forduló szamócában már a termésvédelem válik aktuálissá, addig a sárgarépa vetését követően a teljes növényvédelem megtervezése a termelők feladata.

A repce virágzásától a jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem időszaka kezdődik. A szártőkorhadást, fehérszárúságot okozó Sclerotinia sclerotiorum jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. Érdemes a táblák szemlézésekor a kártevőnyomás mellett a fehérpenészes rothadás primer fertőzési tüneteit is keresni, különösen olyan táblákon, ahol a repce önmagát, vagy a napraforgót az ajánlottnál rövidebb időn belül követte. A már fertőzött növényekből kialakuló komolyabb fertőzés - és ezzel a termésveszteség - tervezett védekezéssel előzhető meg. A repce becőrontó betegség kórokozója, az Alternaria brassicae jelenti a másik komoly kórtani veszélyt.

Napjainkban felértékelődött az egészséges termény előállításának fontossága. Nem csak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés ez, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.