Vetési hérics (Adonis aestivalis)

Ismertető

Termőhely:

Az egész országban előforduló közönséges gyomnövény. A Dunántúlon szálanként fordul elő. Legnagyobb tömegben tiszántúli szántóföldeken díszlik. Tipikus gabonagyom.

 

Fő csírázási időszak:

Nagyobb tömegei inkább ősszel csíráznak. Nyáron nem vagy csak nagyon ritkán kel.

 

Leírás:

Egyéves , 20-70 cm magas tipikus gabonagyom.

 

Jellegzetességek:

Mivel vegyszerekre érzékeny , jól kezelt gabona táblákból eltűnőben van. A növény zöld részei mérgezőek, jellegzetes piros virágai inkább a kisgazdaságok gabonatábláin virítanak.

 

Sziklevelek:      

Sziklevelei tű alakúak. Fiatal lomblevelei egyszeresen vagy többszörösen szeldeltek.

 

Lomblevelek:

A lomblevelek ülők, az alsók nyelesek, háromszor vagy többszörösen szeldeltek, a szeletek 1 mm-nél ritkán szélesebbek.

 

Szár:

Sűrűn barázdált, egyszerű vagy ágas, a töve lehet szőrös egyébként kopasz.

 

Virágok:

A hajtáscsúcsokon egyesével állnak, 15-35 mm átmérőjűek. a vörös sziromlevelek száma 6-8 legfeljebb kétszer olyan hosszúak, mint a halványzöld csészelevelek, melyekből 5 van.

 

Virágzás ideje:

május-júniusban.

 

Termés:

35-40 részterméskéből álló terméscsoport.

 

Mag:

A mag  négy élű, rombusz alakú és éles tarajú. Világos szürkés barna vagy világos szürkészöld színű. Hosszúsága 3-6 mm. Növényenkénti magszám kb. 100 darab.

 

Előfordulás:

Gyakorlatilag az egész országban előfordul, főleg a Tiszántúl déli részén gyakori.

 

Jelentőség:

teljesen a gabonákhoz alkalmazkodott növény, mérgező. Megfelelő sűrűségű kultúrában nem vagy csak kevés magot érlel.

 

Társnevei:

nyári hérics, pallagi rózsa, parlagi rózsa, kakasvirág, égésvirág, menyecskeszem, tyúkvadító.