Tavaszi káposztalégy (Delia brassicae)

A kártevőről

A káposztafélék legjelentősebb gyökér- és szárkártevője. Kiültetés után fiatal növények egy részét elpusztíthatja, ami túlélte az lemarad a növekedésben, kevesebb termést hoz. A kártevő tömegesen főleg ott szaporodik el, ahol a káposztaféléket vetésváltás nélkül nagymértékben termesztik. Az öntözéses termesztés is segíti szaporodását.

Életmódja:

3 nemzedéke van, báb állapotban telel a talajban. Az imágók által rakott tojásokból kikelő nyüvek a gyökeret károsítják, fejlődésük 20–30 napig tart, majd a növényt elhagyva a talajba húzódnak és bebábozódnak. A nyári nemzedék két hét bábállapot után repül ki. Az öntözéses termesztés is segíti szaporodását.

Kártétel tünetei

A kártevő által megtámadott növény fejlődésében leáll, levelei ólomszürkévé válnak, lankadnak, gyakran el is pusztulnak. Az idősebb növények lassabban fejlődnek, terméshozamuk csökken. A kikelő nyüvek a gyökeret kívülről hámozgatják,később behatolnak a gyökérbe és felfelé haladó járatokat, vájatokat készítenek.

Védekezés

A védekezés egyik legfontosabb irányelve a helyes növényi sorrend betartása. Már a palántanevelő ágyakban is rendszeresen permetezni kell. A védekezés mindig a tojásrakó legyek ellen irányul. Védekezésre alkalmas hatóanyagok: alfametrin, lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, cipermetrin+klórpirifosz.

Bayer csomagok