A kártevőről
Változó a kártételének mértéke, az utóbbi években nőtt a jelentősége. A fiatal gyümölcsösökben, faiskolákban a nem időben felismert fertőzés súlyos kártételhez vezethet. Nemcsak az idős beteg fákat, hanem a fiatal, ép fákat is károsítja. Főleg almán, körtén ill. orgonán fordul elő, de birsen, dión is megfigyelték.
Életmódja:
Kétévenként fejlődik ki egy nemzedéke. A hernyók telelnek át. A második tél után a hernyók május-júniusban bebábozódnak, a lepkék június-júliusban rajzanak. A megtermékenyített nőstények tojásaikat egyesével helyezik el a hajtások tövébe és az ágvillákba.
Kártétel tünetei
A fertőzött törzsek alján a földön kis ürülék csomócskák halmozódnak fel, az ürülék fűrészporszerű. A fiatal fák törzsében vagy vastagabb ágaiban él, a károsított részek könnyen letörnek. A frissen kikelt, kis hernyók a fiatal hajtásokba, levélnyelekbe fúrják be magukat, keskeny járatokat rágnak. A fejlettebb hernyók a vékony, fás részekben rágnak. A járat nyílásán kitolják ürüléküket, mely a fán ragadva könnyen észrevehetővé teszi a nyílást. Faiskolában almafákon a fertőzés a talajhoz közel, a föld felszínétől 5-25 cm-re szokott lenni. A hernyó ilyenkor a sebhelyeken (az oldalhajtások eltávolításának nyomán) furakodik be.
Védekezés
A rejtett életmód miatt a lárva ellen üzemi védekezési mód nem ismeretes. A gyümölcsös rendszeres növényvédelme során a tojásból kikelő hernyók is elpusztulnak. A lepkék előfordulása, megjelenésének időpontja, a rajzás menete szexferomon csapdákkal megállapítható, a védekezés szükségessége, időpontja ez alapján meghatározható. Egyedileg a hernyók ellen a járatba való benzin, szénkéneg, diklorfosz készítmények befecskendezésével lehet védekezni. A fiatal telepítések szemmel tartásával a kártétel időben felismerhető és a hernyók megsemmisíthetőek.
