BCS_NamingArea_Hungary.jpg
Főoldal Termékek Gyomirtó szerek
Gombaölő szerek
Rovarölő szerek
Csávázószerek
Repce vetőmagok
Egyéb készítmények
Nunhems zöldségvetőmag
Kiadványok Termékkatalógus
Termékismertetők
Kultúraprospektusok
Bayer Híradó
Repce katalógus
Előrejelzés Előrejelzési szolgáltatás
Kártevő és betegség előrejelzés
Időjárás előrejelzés
Dokumentumok ADR okmányok
Biztoságtechnikai adatlapok
Szakmai kiadványok
Szabályzatok
Repce katalógus
Egyéb
Bayer oldalak
Bayer nemzetközi linkek
Impresszum
© 2002 Bayer Crop Science

sonido_belso.jpg
ÚJ LEHETŐSÉG A KUKORICA DRÓTFÉRGEK ELLENI VÉDEKEZÉSBEN

Érdemes sokkal jobban odafigyelni a kukorica korai fejlődési szakaszában károsító drótféregre.



A kukorica vetését követően, a csírázás és a kelés kezdetétől rendkívül sok veszély fenyegeti növényeinket. Az egyik legáltalánosabb kockázati tényező a szántóföldjeinken mindenhol megtalálható pattanóbogarak lárváinak, a drótférgeknek a károsítása. A védekezés sikerességét és hatékonyságát erőteljesen befolyásolja az, hogy az említett kártevők több éves fejlődésmenetűek, valamint a talajzónákban történő mozgásukat az adott évjárat talajhőmérsékleti értékei és a csapadékviszonyok is meghatározzák. A drótféreg kártételének megjelenése pontosan a kukorica vetésének optimális idejére esik, és a ritka térállású kukoricában a csíranövény és a kifejlődő gyökerek károsításán keresztül komoly veszteségeket, drasztikus esetben a növényállomány 70–80%-os elvesztését is okozhatja.
Annak érdekében, hogy megóvjuk a fiatal növényállományt a kártételtől és a stresszhatásoktól, az egyik leghatékonyabb módszer a rovarölőszeres csávázás. A neonikotinoid hatóanyagú (imidakloprid, klotianidin) rovarölő csávázó szerek alkalmazásának Európai Únió által való felfüggesztésével megnehezedett - összetettebbé vált - a kukorica kártevők elleni védekezés. Az alkalmazható hatóanyagok és eljárások száma lecsökkent. A megmaradó lehetőségek sok termelő számára technológiai változtatásokat, új beruházások végrehajtását tette szükségessé.



A Bayer az idei évben egy innovatív, méhveszélyesség szempontjából nem jelölésköteles rovarölő csávázó szerrel áll a termelők rendelkezésére, amellyel védekezhetünk eme veszélyes kártevő ellen. Hatóanyaga a szintén neonikotinoid csoportba tartozó tiakloprid, amely csávázószerként 2015 óta hazánkban is felhasználási engedélyt kapott. A kukorica vetőmag csávázására szolgáló SONIDO a növény fejlődésének kezdeti szakaszában nyújt védelmet a kukorica egyik legveszélyesebb hagyományos kártevője, a drótférgek károsítása ellen. A csávázott vetőmagok elvetése után a készítmény védőréteget alkot a csírázó vetőmag körül, és védelmet biztosít a károsító ellen a növények 5-6 leveles koráig. Hatékonysága a legkülönfélébb talajviszonyok és időjárási körülmények között is érvényesül, tartamhatását nem befolyásolja a talaj hőmérséklete vagy nedvességtartalma. Kimagaslóan erős drótféreg fertőzés veszélye esetén javasolt a készítményt talajfertőtlenítő szerrel kombinálva alkalmazni. A SONIDO-val csávázott kukorica vetőmagból kifejlődő állományok gyomirtó szeres kezelésére megszorítások nélkül alkalmazhatóak a szulfonil karbamid hatóanyag csoportba tartozó készítmények is (pl.: Adengo, Capreno, Monsoon, Monsoon Active, Mester Pack).



Az üzemi körülmények között végzett csávázás biztosítja a szer pontos, precíz adagolását és egyenletes eloszlását. Ezért a SONIDO kizárólag a Bayer által meghatározott és jóváhagyott technológiai feltételekkel rendelkező vetőmag kikészítő üzemekben használható fel. A SONIDO-val csávázott kukorica vetőmagját keresse a vetőmag fajtatulajdonosok képviselőinél vagy a vetőmag forgalmazójánál.


Ne feledje:

A csávázott vetőmagot elkülönítve és feltűnő módon megjelölve kell tárolni! A csávázott vetőmagot tilos emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra felhasználni. Pneumatikus szívólevegős szemenkénti vetőgépekkel történő vetés esetén a csávázott vetőmagokról esetlegesen ledörzsölődő port csővezetékkel (deflektor) a talaj felszínéhez kell elvezetni. A módosított 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, 2016.01.01-től hatályos, és előírja a kötelező deflektor használatot. A vadállomány védelme érdekében tilos a csávázott vetőmagot vetés után a talaj felszínén hagyni! A kiszóródott csávázott vetőmagot földdel takarja be, vagy gyűjtse össze! A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható fel!