Előrejelzések

2020.07.07 - 2020.07.14

Régió 1

A viaszérésű őszi búzában a kalászfuzáriózis tünetei általában nem figyelhetők meg, kifejezetten érzékeny fajtában legfeljebb gyenge mértékű a betegség fellépése.


Őszi búzában a gabonaszipolyok betelepedése folyamatos, de létszámuk továbbra is gyenge.


A virágzás kezdeti állapotú napraforgóban a poloskák létszáma csökkent, védekezés nem indokolt.


Napraforgóban a szklerotíniás betegség jelenleg gyenge fertőzöttséggel figyelhető meg az állományokban, de a kedvező időjárás miatt a tányérfertőzés kockázata magas. A védekezés indokolt. (Propulse®)


A címerhányás kezdeti kukoricában a levéltetvek betelepedése folyamatos, erős. A kolóniák kialakultak a növényeken, a tőfertőzöttség helyenként 50 %-os. Védekezés javasolt.


Kukoricában folytatódott a kukoricamoly rajzása, tojásrakása. A levél károsítás a növények ~5 %-án észlelhető.


Kukoricában vetésfehérítő bogarak imágói a leveleken gyenge létszámban vannak jelen.


Kukoricában a zöld cserebogár kártétele gyenge mértékű a leveleken.


Almában a lisztharmat lomb fertőzöttség továbbra is erős mértékű az érzékeny fajtákban, a védekezés indokolt.


Almában, kezelt ültetvényekben varasodás tünetek elterjedése nem jellemző, de a fertőzésveszély az esős napokkal nő. Megelőző védelem javasolt.


Almában a vértetű fertőzés erős, több nagy, de nem összefüggő kolónia látható. A védekezés továbbra is fontos.


Almában az almamoly rajzása folyamatos, kissé erősödött. A gyümölcsfertőzöttség 2 % körül alakul.


Almában az almalevél-aknázómoly rajzása folyamatos, de az egyedszám alacsony.


Az érő cseresznyében a cseresznyelégy rajzása gyenge, a fertőzött gyümölcs minimális.


Az érő cseresznyében a csapadék hatására erős mértékűek a moniliás gyümölcsrothadás tünetei. Meggyen továbbra is gyenge mértékű a betegség fellépése.


Meggyen megjelentek az antraknózis első tünetei.


Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, de gyenge, a gyümölcskártétel szintén gyenge mértékű.


Szilvában a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, létszámuk stagnáló.


Szilvában a levéltetvek száma növekedett, nagy, de nem összefüggő kolóniák láthatók. A kártétel erősödött.


A legfeljebb borsó nagyságú bogyó állapotú szőlőben a lisztharmat fertőzési veszélye magas, de tünetek még nem általánosak.


Szőlőben a csapadékos napokkal a peronoszpóra fertőzési veszélye növekedett, tünetek még nem jellemzőek. A megelőző védelem javasolt.


Szőlőben az amerikai lepkekabóca népessége nem növekedett, gyenge létszámú. Az amerikai szőlőkabóca lárváinak létszáma erősödött, főleg L2-es lárvák figyelhetők meg.

Régió 2

A teljes érésű őszi búzában gyenge mértékű kalászfuzárium fertőzöttség látható.


A csillagbimbós állapotú napraforgóban a levéltetvek gyenge mértékű fertőzöttsége jellemző. Meleg, párás időjárás esetén a populáció növekedése valószínűsíthető. (Biscaya®, Decis® Mega)


Burgonyában a burgonyabogarak alacsony népessége gyenge mértékű kártétellel van jelen. Tojás, lárva és imágó is megfigyelhető az állományokban.


Burgonyában a levéltetvek kis kolóniái figyelhetők meg, a kártétel gyenge mértékű.


Burgonyában a meleg, párás, csapadékos időjárás növeli a burgonyavész és az alternáriás foltosság fertőzésveszélyét. A védekezés indokolt.


Almában a lisztharmat újabb tünetei jelentek meg, a fertőzöttség még így is gyenge mértékű. A folyamatos védelem javasolt.


Almában a varasodás fertőzöttség nem növekedett, gyenge mértékű. A csapadékos napokon a fertőzésveszély növekedésére lehet számítani. Védekezés javasolt.


Almában az almamoly rajzása gyenge mértékű, nem növekedett.


Almában a levéltetvek újabb, gyenge mértékű betelepedése figyelhető meg.


Körtében a körte-levélbolha népessége nem növekedett, gyenge mértékű, L3-L4-es lárvák és imágók előfordulása jellemző.


Cseresznyében a moniliás gyümölcsrothadás fellépése közepes mértékű az érett gyümölcsökön.


Csonthéjasokban a sztigminás levéllyukacsosodás gyenge fertőzöttséggel van jelen a lombon.


Gyümölcsösökben, szőlőben gyenge mértékű gyomosodás jellemző. Az esős napokat követően erősödés valószínűsíthető.


Szőlőben a lisztharmat szekunder tünetei gyenge fertőzöttség mellett fordulnak elő a lombon. A kezelt táblákon nem látható tünet.


Szőlőben a feketerothadás levéltünetei gyenge mértékben láthatók.


Szőlőben a gubacsatkák gyenge mértékű, stagnáló fertőzöttsége látható.


Szőlőben az amerikai szőlőkabóca lárvái megfigyelhetők a levelek fonákán.


Régió 3

A tejes érésű őszi búza táblákon a lisztharmat fertőzés nem erősödött, 15-17 %-os tőfertőzöttség jellemző.


Őszi búzában a pirenofórás levélfoltosság tünetei 3-5 %-os tőfertőzöttség mellett figyelhetők meg.


Őszi búzában a sárgarozsda gyenge fertőzöttsége az érzékeny fajtáknál állomány szinten növekedett, 10-12 %-os a tőfertőzöttség.


Őszi búzában a vörös-és feketerozsda további szaporodásának kedvezett az időjárás, a fertőzöttség 8-10 %-os, növekvő.


A tejes érésű őszi búzában erősödtek a kalászfuzáriózis tünetei, a kalászok 10-12 %-a fertőzött.


Őszi búzában a gabonapoloskák betelepedése folyamatos, a kártétel nem változott, 2-3 %-os.


Őszi búzában folytatódott a gabonaszipolyok betelepedése, kártételük a kalászok 8-15 %-án látszik.


Őszi búzában a levéltetvek betelepedése és szaporodása folyamatos az állományokban, több nagy, de nem összefüggő kolónia látható.


A teljes érésű őszi árpában a kalászfuzáriózis fertőzésveszélye a csapadékos, párás időjárás miatt jelentős. A kalászok növekvő, 8-10 %-a fertőzött.


Őszi árpában a gabonapoloskák és a gabonaszipolyok betelepedése folyamatos. A gabonaszipolyok kártétele a kalászok 8-10 %-án látható.


Tavaszi árpában a lisztharmat fertőzöttség közepes mértékűre erősödött, az állomány ~8-10 %-án láthatók tünetek.


Tavaszi árpán a sárga vagy fahéjbarna levélfoltosság gyenge fertőzöttséggel lépett fel az állomány  ~2-3 %-án.


Tavaszi árpában a sárgarozsda fertőzöttség nem változott, egyes táblákon 3-5 %-os a tőfertőzöttség.


Tavaszi árpában a vetésfehérítő bogarak lárvakártétele megfigyelhető a leveleken, a gabonapoloskák betelepedése folyamatos, kártételük 8-10 %-os. Védekezés ajánlott.


Repcében a szklerotíniás betegség tünetei az állományok növekvő, ~8-10 %-án jellemzőek.


Repcében az alternáriás levélfoltosság fertőzöttsége a mélyebb fekvésű területeken növekvő, 10-15 %-os gyakorisággal fordul elő.


Repcében a levéltetvek fertőzöttsége nem változott, több nagy, de nem összefüggő kolónia látható.


Burgonyában a burgonyabogár tojásrakása, lárvakelése folyamatos, a kártétel 6-8 %-os. Védekezés ajánlott.


Burgonyában a levéltetvek betelepedése folyamatos és erősödő a táblákra, több nagy, de nem összefüggő kolónia látható.


Burgonyában a csapadékos, párás időjárás kedvez a burgonyavész fertőzésnek. A betegség tünetei az állományok növekvő, ~6-8 %-án jelentek meg. A megelőző védekezéseket folytatni kell.


A csillagbimbós-virágzás kezdeti napraforgóban a fehér-és szürkepenészes rothadás tünetei a tövek ~2-3 %-át érinti. A virágzáskori gombaölőszeres védelem indokolt.


Napraforgóban a levéltetvek betelepedése intenzív, több nagy de nem összefüggő kolóniák láthatók. (Biscaya®, Decis® Mega)


Napraforgóban a poloskák betelepedése intenzív, nagy tömegű. A kártétel megkezdődött.(Decis® Mega)


Kukoricában a kukoricamoly rajzása intenzív, 15-22 db lepke/csapda/hét mennyiséggel. A tojásrakás folyamatos.


Kukoricában már megfigyelhető a kukoricabogár lárváinak a kártétele. A felázott talajon a szél hatására helyenként a növények dőlése látható.


Kukoricában a levéltetvek betelepedése elkezdődött, kis kolóniák láthatók. Csemegekukoricában és vetőmagtermesztésben a védekezés ajánlott.


Kukoricában befejeződött a vetési bagolylepke rajzása, a lárvák kártétele a gyengébb állományokban  (főleg csemege kukoricában) jelentős.


Almában erős a lisztharmat fertőzési nyomása. A szekunder tünetek megjelenése fokozódott, a lombozat 65-75 %-a fertőzött. Védekezés indokolt.


Almában fokozódtak a varasodás tünetek a levélen és a kis terméseken. A fertőzöttség 15-35 %-os. A lombozaton kialakuló tartós levélnedvesség borítottság kedvez az újabb fertőzéseknek. Folyamatos védelem szükséges.


Az alma erwiniás hajtáselhalás tünetei fokozódtak, elsősorban az érzékeny alma, körte és birs fajtákon láthatók.


Almában a zöld almalevéltetű hajtáskártétele 40-50 %-os-ra növekedett. Védekezés indokolt.


Almában az atkák felszaporodása stagnál, 2-3 db imágó/levél mennyiségben találhatók a kártevők. Védekezés ajánlott.


Alma ültetvényekben a vértetű fertőzés erős, a védekezés indokolt.


Almában az almamoly rajzása folyamatos, tömeges, 12-16 imágó/csapda/hét fogással. Tojás, lárva, imágó is megtalálható az ültetvényekben. Védekezés javasolt.


Almában az almailonca rajzása befejeződött, a lárvák kártétele a hajtásokon növekvő 5-7 %-os.


Az almalevél-aknázómoly második nemzedékének rajzása intenzív, tömeges 55-80 db hím/csapda /hét mennyiséggel a csapdákban.


Körtében a körtelevél bolha lárvák kártétele erősödött, a kártevő a hajtások ~15-25 %-án figyelhető meg.


Őszibarackban a sztigminás levéllyukacsosodás tünetei erős mértékben jelentkeztek. A lombozat 25-35 %-a fertőzött, megkezdődött a betegségből kifolyólag a levelek hullása. A csapadékos időjárás kedvez a betegség terjedésének.


Csonthéjasokban (cseresznye, meggy, őszi-kajszibarack, szilva) a levéltetvek erőteljes felszaporodása tapasztalható, a hajtások növekvő, 25-35 %-a fertőzött. Védekezés javasolt.


Csonthéjasokban (kajszi,-őszibarack) a barackmoly, keleti gyümölcsmoly rajzása befejeződött. A hernyókártétel különböző mértékű a hajtásvégeken.


Cseresznye, meggy ültetvényekben a blumeriellás levélfoltosság 25-30 %-os fertőzöttséget okozott. A betegség fertőzési veszélye a csapadékos napokon növekvő, ezért a megelőző védelem ajánlott.


Cseresznye, meggy ültetvényekben a jégverés és az érés miatt nőtt a moniliás gyümölcsfertőzöttség (15-20 %). A késői fajtáknál védelem javasolt.


Cseresznye, meggy ültetvényekben a glöospóriumos gyümölcs elhalás fertőzéséhez kedvez a csapadékos időjárás, a gyümölcsfertőzöttség 3-6 %-os. A megelőző védelem a későbbi fajtáknál javasolt.

Cseresznyében a levéltetvek erős mértékű fertőzöttséggel vannak jelen a hajtásvégeken. A védelem javasolt.


Szilvában a szilvarozsda fertőzéshez kedvezőek a csapadékos körülmények, a tünetek a lombozat 8-15 %-án láthatók erős mértékben. A védelem indokolt.


Szilvában a sztigminás levéllyukacsosodás tünetei, a lombozat 15-20 %-án jelentkeztek. Védelem javasolt.


Szilvában a levéltetvek felszaporodása intenzívvé vált, a hajtások 25-35 %-a fertőzött. Védelem javasolt.


Kajszibarackban a gnomóniás betegség levéltünetei erősödtek. A betegség a lombozat 15-20 %-án látható. A kedvező csapadékos időjárásban a betegség terjedése várható.


A kötődés állapotú szőlőben a lisztharmat fertőzöttség erősödött, 15-20 %-os. Intenzív védekezés javasolt.


A csapadékos, párás időjárás kedvez a szőlőperonoszpóra fertőzésnek. A tünetek a lomb 15-20 %-án láthatók. Intenzív megelőző védelem indokolt.


Szőlőben a botrítisz fertőzésnek kedvezett a csapadékos időjárás, a tünetek a fürtök növekvő, 5-10 %-án jelentek meg. A betegség ellen megelőző védelem szükséges.


Szőlőben a levélatkák kártétele látható a leveleken, egyedszámuk 1-2 db atka/levél.


Szőlőben a gubacsatkák 5-7 %-os lombfertőzöttsége látható, nem növekedett.

Régió 4

Az intenzív növekedésű kukoricában a kukoricamoly rajzása és lárvakelése folyamatos, a tőfertőzöttség 5-8 %-os. A védekezés javasolt.


Kukoricában megjelentek a golyvásüszög első tünetei.


Kukoricában a levéltetvek néhány táblán növekvő, erős fertőzöttséget okoznak. Védelem javasolt.


Kukoricában helyenként (gabona közelében) a vörösnyakú árpabogár nagy egyedszámmal van jelen.


A virágzás kezdeti napraforgóban a gyapottok bagolylepke lárvakártétele a tényérokon elvétve található.


Napraforgóban a szklerotíniás tőfertőzés alacsony szinten jellemző, megjelentek a fómás szárfoltosság első tünetei.


Napraforgóban az alsó leveleken az alternáriás betegség tünetei gyenge mértékűek.


Burgonyában a burgonyabogár második nemzedékének imágói is jelen vannak, számuk egyelőre még alacsony.


Burgonyában egyre több területen jelennek meg a burgonyavész tünetei. Intenzív védelem javasolt!


Burgonyában az alternáriás levélfoltosság tünetei a fiatalabb állományokban jelentős levélveszteséget okozhat, ezért a védelem javasolt.


Cukorrépában a lombszinten károsító bagolylepke-fajok az állományban 1 % alatti fertőzést okoztak. A lárvák L1-L2-es fejlettségűek.


Paprikában a baktériumos levélfoltosság fertőzésveszélye a csapadékos időjárás miatt fokozott mértékű, a károsodás foltszerűen a tövek 10-15 %-át érinti. Védelem indokolt. 


Almában fokozódtak a varasodás levél-és gyümölcstünetei. Csapadékos időjárás esetén nő a fertőzésveszély a gyümölcsösökben. Intenzív védelem javasolt.


Őszibarackban és szilvában a sztigminás levéllyukacsosodás tünetei erősödtek, csapadékos időjárás esetén megelőző védelem ajánlott.


Szőlőben, a csapadékos időjárás miatt a peronoszpóra újabb tüneteinek megjelenésére számíthatunk. Intenzív védelem javasolt.

Régió 5

A viaszérés-teljes érés állapotú őszi búzában a fuzáriumos kalászfertőzés tünetei nem növekedtek számottevően. Technológiától függően 2-5 %-os a kalászfertőzöttség, közepes fokozaton (11-50 % kalászfelületi fertőzöttség).


Őszi búzában a szipolyok közepes létszámmal valamint növekvő, közepes mértékű kártétellel vannak jelen. A táblákon egyre több a „borzolt” kalász.


Őszi búzában a poloskák gyenge népessége figyelhető meg, a kalászok 1 % alatti károsodása látható.


Az érő repcében a (szárormányossal is fertőzött területeken) nagyarányú a fómás szárfertőzés előfordulása (helyenként a tövek 20-40 %-a).


Repcében a szklerotíniás betegség tünetei az állomány 1-2 %-án láthatók.


A tejes érésű tavaszi árpában gyenge levéltetű fertőzöttség jellemző a kalászokon. A vetésfehérítő bogarak előfordulása észlelési szintű.


A késő tejes érésű tavaszi búzában az állományok alsó részén a száron és a leveleken a lisztharmat fertőzöttség nem erősödött. Gyenge fokozat (6-10 %) mellett jellemző a betegség.


Tavaszi búzában a vörösrozsda jelentősen felszaporodott már a zászlós leveleken is. A fertőzöttség közepes-erős mértékű (26-75 %) egy-egy táblán belül gócszerűen.


Tavaszi búzában a kalászokon észlelési szinten egy-egy levéltetű egyedet lehet látni, de ezen kívül más kártevő nem jellemző rajt.


A szem kitelítődés állapotú zabban a vetésfehérítő bogarak észlelési szintű előfordulása jellemző.


Az összezárt állományú cukorrépában a cerkospórás levélragya gyenge mértékű fellépése tapasztalható.


Cukorrépában a levéltetvek gyenge fertőzöttsége jellemző (egy-egy egyed előfordulása).


A szármegnyúlás állapotú kukoricában a levéltetvek növekvő, gyenge-közepes mértékű felszaporodása tapasztalható.


Kukoricában a kukoricabogár lárvakelése folyamatos, kártételükből eredő dőlés még nem látható.


A fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly rajzása elhúzódó, szakaszos 0-3 db lepke/csapda/3 nap mennyiséggel. A tojásrakás folyamatos, többségében L1-L3-as (L4) lárvafokozatok jellemzőek. A lárvák által okozott tőfertőzöttség aránya változó, 1-3 % között alakul. A védekezések aktuálisak.


Kukoricában a vetésfehérítő bogarak nagyszámú előfordulása jellemző, a táblaszéleken 20-25 bogár/tő mennyiségben.


Kukoricában a vetési bagolylepke rajzása folyamatos, a lárvák gyenge mértékű kártétele jellemző, egy-egy táblán belül foltszerűen.


Kukoricában megjelentek a golyvásüszög tünetei a sérült szárakon. A fertőzöttség gyenge mértékű.


A virágzás kezdeti napraforgóban a levéltetvek gyenge létszáma, kártétele látható. A poloskák száma csökkent az állományokban, átlagosan kevesebb mint 1 db/tő mennyiségben fordulnak elő.


Napraforgóban az alternáriás foltosság tünetei alsó leveleken tovább terjedtek állományszinten. A betegség továbbra is gyenge mértékű (1-10 %), ellenben a fertőzés gyakorisága nőtt (egy-egy táblán belül a növények ~30-40 %-a fertőzött).


Napraforgóban megjelentek a szklerotíniás betegség tünetei az állományokban. A jelenlegi tőfertőzöttség (technológiától függően) ~1 %-os.


A gumó növekedés-fejlődés állapotú burgonyában a burgonyabogarak száma jelentősen erősödött. Védekezés az élelmezés egészségügyi várakozási idők figyelembe vétele mellett javasolt.

Burgonyában az öntözött (és védett) körülmények között nem erősödött a burgonyavész fertőzöttség (gyenge mértékű). A csapadékos, párás, meleg időjárás kedvez a betegség fejlődésének. Intenzív védelem javasolt.


Burgonyában az alternáriás levélfoltosság tünetei fokozódtak az alsó leveleken, gyenge fertőzöttség mellett figyelhető meg a betegség (6-10 %).


Szójában a takácsatkák (fajtától és a tábla fekvésétől függően), többnyire a tábla széleken közepes-erős fertőzöttséget okoztak. Az atkák az alsó és a felső leveleken is károsítanak, átlagosan (!) 15-20 db atka/levél mennyiségben, tömeges tojásrakás mellett (atka: 40%; tojás: 60 %). Védekezés indokolt.


Szójában a tripszek alacsonyabb számban (~1-4 db tripsz/hármas levél) fordulnak elő. A fertőzöttség nem jelentős, gyenge mértékű, külön védekezést egyelőre nem igényel.


Szójában érzékeny fajtákban megjelentek a peronoszpóra első tünetei, egy-egy térségben a fertőzött foltok sporulálása is megfigyelhető. A védekezés indokolt.


Almában újabb lisztharmat tünetek nem jelentek meg (a védett kertekben). A betegség fertőzöttsége gyenge mértékű (6-10 %), csak a kezeletlen állományokban erős. További védelem javasolt.


A csapadékos napok kedveztek a varasodás fertőzésnek, melynek következményeként kezeletlen állományban újabb levéltüneteket lehet látni (közepes fertőzöttség). Ugyanitt a gyümölcsfertőzöttség gyenge mértékű. Intenzíven védett ültetvényben a betegség legfeljebb gyenge fertőzöttséggel van jelen, vagyis a betegség fertőzési nyomása emiatt ott kisebb. A további megelőző védelem javasolt.

Az almamoly rajzása folyamatos, emelkedő számú, 9-14 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel. Védelem javasolt.


Almában a kaliforniai pajzstetű lárva rajzása folyamatos, jelenleg a pajzsok ~40-50 %-ából rajzottak ki a lárvák. A védekezés aktuális!


Almában a közönséges kétfoltos takácsatka még viszonylag alacsony egyedszámban (1-3 db atka/levél + tojások) található, de a meleg időjárás a későbbiekben kedvez a kártételekhez, szaporodáshoz egyaránt.


Almában a piros gyümölcsfa takácsatka felszaporodása egy-egy fajtán (ültetvényben) tömeges. Ültetvényen belül gócokban 15-20 db atka/levél mennyiségben található a kártevő a tojások nagy száma mellett! Védekezés javasolt.


Körtében a körtelevélbolha különböző lárvafokozatai (L1-L5) figyelhetők meg a hajtások végein. Védelem javasolt. 


Körtében a varasodás levél tünetei nem erősödtek, a betegség gyenge fertőzöttség (1-5 %) mellett jellemző, levélen és gyümölcsön egyaránt.


Almában, körtében az erwiniás elhalás hajtástünetei tovább fokozódtak! A fertőzött hajtások folyamatos eltávolítása és réz tartalmú készítmények használata továbbra is javasolt.


Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, növekvő 9-17 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel. A termések károsodása alacsony mértékű (~1 %-os).


Kajsziban a levéltetvek felszaporodása csökkenő, legfeljebb gyenge mértékű a fertőzöttség.


Kajsziban a sztigminás levéllyukacsosodás tünetei gyenge fertőzöttség mellett léptek fel. Csapadékos időjárás esetén nő a fertőzésveszély.


Csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, növekvő, 21-38 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel a feromon csapdákban. Őszibarackban a hajtáskártétel 10 % körüli, egyelőre nem növekedett.


Őszibarackban a levéltetvek betelepedése erősödött, több nagy, de nem összefüggő kolónia látható.


Az érő meggyben és cseresznyében a moniliás gyümölcsfertőzés tünetei az eső hatására növekedtek, közepes mértékű a fertőzöttség a gyümölcsök ~5-8 %-án.


Az érő cseresznyében a cseresznyelégy rajzása szakaszos, alacsony népességű. A lárvakártétel helyenként erős mértékű, a gyümölcsök több mint 10 %-án.


Cseresznyében a levéltetvek felszaporodása intenzív, a hajtások közepes mértékű fertőzöttsége jellemző.


A legfeljebb borsó nagyságú bogyójú szőlőben a feketerothadás újabb levéltünetei jelentek meg (krémszínű folt). A lombfertőzés általában gyenge mértékű.


Szőlőben lisztharmat tünetek gyenge mértékű megjelenése jellemző, de a párás, felmelegedő időjárás kedvez a betegség fertőzéséhez, terjedéséhez. Intenzív védelem indokolt.


Szőlőben a peronoszpóra fertőzésveszélye a csapadékos napok és a hőmérséklet emelkedésével nő. Primer fertőzés tünetei (olajfolt) továbbra is csak házikertben, kezeletlen növényeken láthatók. A betegség ellen intenzív védelem javasolt.


Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése folyamatos, a lárvafokozatok a következő képpen alakulnak: L1: ~26 %; L2: ~53 %; L3: ~19 %. A védekezésre fel kell készülni, azt az L3-L4-es lárvastádiumban javasolt elvégezni.

Régió 6

Erre a régióra pillanatnyilag nincs aktuális előrejelzés.