Előrejelzések

2019.09.14 - 2019.09.21

Régió 1

Kukoricában a kukoricamoly csőkártétele emelkedett, de továbbra is gyenge mértékű.


Kukoricában a gyapottok bagolylepke lárvakártétele erős mértékű, de újabb kártételek nem láthatók.


Kukoricában a fuzáriumos csőfertőzöttség közepes mértékű, a fertőzési nyomás magas. Csapadékos, párás időjárás esetén a betegség erősödése várható.


Almában a lisztharmat szekunder tünetek erős mértékben figyelhetők meg. Védekezés már nem javasolt.


Az almamoly rajzása és tojásrakása folyamatos. A gyümölcsfertőzöttség szinte folyamatosan nő, 5-8 %-os.


Szőlőben a peronoszpóra tünetek a fajták többségében erősödött, közepes mértékű a levél fertőzöttség. Védekezés a betakarítás miatt már nem javasolt.


A lisztharmat fertőzöttség gyenge mértékű lombon, és fürtön is. Védelem a szüret előtt már nem javasolt.


Szőlőben a botrítiszes betegség tünetei erősödtek! A párás, csapadékos napokkal nő a fertőzési nyomás. Lehetőség szerint mielőbbi betakarítás javasolt.


Régió 2

Almában a moníliás gyümölcsrothadás gyenge mértékű fertőzöttsége jellemző. A későbbi szüretelésű fajtákon párás, csapadékos időjárásban a betegség erősödésére számíthatunk.


Szilvában gyenge mértékű a moniliás gyümölcsfertőzöttség. Az érés előrehaladtával, a szilvamoly és egyéb mechanikai sérülés nyomán a betegség terjedésére számíthatunk. Védelem már nem javasolt.


Szilvában gyenge mértékű a blumeriellás levélfoltosság és a sztigminás levéllyukacsosodás fertőzöttsége. Lombvédelem szüret után javasolt.


Szőlőben a peronoszpóra tünetek továbbra is gyenge mértékűek a lombon. Védelem már csak szüret után javasolt.


Szőlőben gyenge mértékű a botrítiszes fürtfertőzöttség. Csapadékos napokon, darazsak kártétele nyomán, valamint a bogyóhéj vékonyodásával nő a fertőzésveszély. Védelem -az élelmezés egészségügyi várakozási idők hossza miatt- már nem javasolt.


Régió 3

Kukoricában a bagolylepkék károsítása jelentős, de már nem növekedett. Védekezés már nem lehetséges.


Kukoricában a kukoricabogár tojásrakása folyamatos, de csökkenő tendenciájú.


Kukoricában a levéltetvek jelenléte folyamatos, de védekezés már nem javasolt ellenük.


Alma ültetvényekben továbbra is nagyon erős a lisztharmat fertőzöttség. Védekezés már nem javasolt.


Az almamoly és a galagonya bogyómoly rajzása folyamatos, csökkenő 5-7 db lepke/csapda/hét mennyiségben. A molyos gyümölcsök hullása megkezdődött. Védekezés legfeljebb a későbbi fajták esetében javasolt az élelmezés egészségügyi várakozási idők figyelembevételével.


Az almailonca lárvakártétel már nem növekedett, 8-25 %-os a fejlődő gyümölcsön.


Őszibarackban a darazsak, aranyos rózsabogár és a hangyák a gyümölcsöket károsítják, a sérüléseken a moniliás gyümölcsrothadás fellépésének esélye nő. Védelem a kártevők ellen már nem javasolt.


Szilvában a sztigminás levéllyukacsosodás levéltünetei gyenge mértékűek a levelek 12-20 %-án. A betegség terjedése nem nőtt, de a lomb hullása már általános. Lombvédelem a betakarítás után javasolt.


Szőlő ültetvényekben a lisztharmat felszaporodása az esős napok után stagnáló, továbbra is 15-20 %-os lombfertőzöttség jellemző. Védekezés betakarítás után javasolt.


Szőlőben a csapadékos, párás idő miatt a peronoszpóra lombfertőzöttsége jelentős (15-25 %). Védekezésre betakarítás után van lehetőség.


Szőlőben a viszonylag száraz, meleg időjárás gátolta a botrítisz fertőzését, de esős napokon az érés előrehaladtával nő a fertőzési nyomás. Védelem már nem javasolt.


Szőlőben a seregélyek kártétele az érő szőlőfürtökön jelentős. A különböző riasztási módok kombinálása/váltogatása javasolt.


Régió 4

Őszi búza és őszi árpa árvakelésű táblákon a földibolhák gyenge mértékű kártétele nem növekedett.


Napraforgóban a gyapottok bagolylepke – helyenként - 10-15 % közötti károsítása is előfordul. A károsítás nyomán a szürkepenész felszaporodására van esély (főleg a nem deszikkált állományokban). Lehetőség szerint mielőbbi betakarítás javasolt.


Kukoricában a gyapottok bagolylepke kártétele nyomán nőtt a fuzáriumos csőpenészedés mértéke. Esetenként a csövek 5-10 %-a fertőzött.


Az érő paradicsomon a kolletotrihumos termésfoltosság továbbra is növekvő mértékű. Védekezés már nem javasolt.


Az érő és még éretlen (zöld) paradicsomban a bagolylepke lárvák károsítása folyamatos, helyenként 10-15 %-os kár látható.


Paradicsomban a zöld vándorpoloska házikerti kártétele folyamatos.


Paprikában a kukoricamoly és a bagolylepke hernyók 1 % alatti kárt okoztak.


Paradicsom alakú paprikában (elsősorban a hagyományos fajtáknál), 5-20 % közötti a magház penészedés előfordulása.


Ruderális területeken, szántóföldön a hörcsög egyedsűrűsége egyelőre alacsony, de a kártevő felszaporodása gócokban megfigyelhető.


A mezei pocok népessége alacsony szintű, de táblaszegélyeken jelentősebb felszaporodás jellemző.


Régió 5

A heterogén fejlettségű őszi búza árvakelésű táblákon a mezei pocok közepes fertőzöttséggel fordul elő (1-3 lakott járat/100m2).


Őszi búza korábban hántott tarlóján a gabonafutrinka közepes mértékű kártétele nem növekedett. A terület mechanikai ápolása, „feketén tartása” javasolt.


Őszi búza árvakelésű táblákra megkezdődött a levéltetvek betelepedése. Egyelőre gyenge mértékű fertőzést látni, de meleg, napsütéses napokon a populáció növekedésére számíthatunk.


A repce vetése folyamatos a régióban. Az elvetett táblák preemergens gyomirtása időszerű, melyet a vetést követő 3-4 napon belül javasolt elvégezni.


A keresztesvirágú növények keverékével bevetett másodvetésű táblákon folyamatos de a hűvösebb, esős időjárást követően csökkenő mértékű a repcedarázs rajzása (7-14 db imágó/csapda/hét). A tojásrakás, lárvakelés és a kártételek is csökkenő tendenciájúak, különösen a fejlettebb (virágzó) állományokban. A szomszédos repcetáblákra e területek fertőzöttsége miatt továbbra is figyelni kell.

Napraforgóban a nem deszikkált állományokban a betegségek (alternária, fóma, szürkepenész) erősödése látható a csapadékos napokat követően. Lehetőség szerint mielőbbi betakarítás javasolt.


Kukoricában a kukoricamoly lárvakártétele összességében gyenge mértékű, nem változott. A lárvák többsége a cső alatt, a 4-5. nódusz körül figyelhető meg. A kártevő lefelé húzódása a szárban folyamatos.


Kukoricában a kukoricabogár rajzása jelentősen gyengült, a kártevő észlelési szintűre csökkent a táblák nagy részén.


Kukoricában a levéltetvek felszaporodása folyamatos, elsősorban a csuhéleveleken található meg a kártevő.


Kukoricában a csapadékos, párás, nedves idő kedvezett a fuzárium fertőzésnek. A fertőzöttség általában gyenge mértékű, de egyre gyakoribb a közepes mértékben fertőzött csövek előfordulása.


Almában, körtében a moniliás termésrothadás a jégveréssel sújtott valamint egyéb módon sérült, molyos gyümölcsökön tovább erősödött. A közepes (erős) fertőzöttség a gyümölcsök ~3-5 %-át érinti. A betegség terjedése folyamatos. Védelem már nem javasolt.


Szilvában a moníliás gyümölcsrothadás a sérült gyümölcsökön közepes-erős mértékű. Védekezés a betakarítás miatt már nem javasolt.


Szőlőben a lisztharmat fertőzöttség nem növekedett. Általában gyenge mértékű, de helyenként közepes lombfertőzöttség is előfordul. Az áttelelő termőtestek (kazmotéciumok) képződése folyamatos, de az esős, hűvös napokon annak folyamata lelassult. A termőtestek gyérítésére szüret után lesz lehetőségünk.


A szőlőperonoszpóra fertőzöttsége a levélen nem növekedet. Közepes-erős mértékű fertőzöttség tapasztalható, helyenként a lomb 40-50 %-a fertőzött. A betegség gyérítése szüret utáni lemosó permetezéssel javasolt.


Szőlőben a botrítiszes fürtfertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan növekszik. A sérült fürtökön helyenként közepes mértékű károsodás is megfigyelhető, a fürtök ~1-5 %-án. Védelem már nem javasolt.


Szőlőben az aknázómoly kártételek növekvő mértékűek.


Szőlőben, gyümölcsösben a mezei pocok felszaporodása jelentős, esetenként 6-8 lakott járat/100 m2 mennyiségben található a kártevő.


Régió 6

Őszi káposztarepce állományokban a földibolha fertőzöttség gyenge mértékű.


Kukoricában a gyapottok bagolylepke fertőzöttség kissé nőtt, de továbbra is gyenge mértékű.


Napraforgóban a betegségek már nem terjedtek tovább. Az esős napokat követően a deszikkált állományok mielőbbi betakarítása javasolt.


Burgonyában a burgonyavész fertőzöttség a késői fajtákon emelkedett, a fertőzési nyomás nagy. A nagyon késői fajták esetében egy védekezés még elvégezhető.


Almában a lisztharmatfertőzés érzékeny fajtákon erős mértékű, nem növekedett, de védekezés már nem javasolt.


Almában a varasodás fertőzöttség nőtt, de gyenge mértékű. A fertőzési nyomás csapadékos, párás napokon magas. Védelem már nem javasolt.


Az almamoly rajzása folyamatos, de gyengülő, a lárvakelés folyamatos. Védekezés a nagyon késői fajtákon rövid élelmezés egészségügyi várakozási idejű készítménnyel javasolható.


Almában a levélaknázó molyok rajzása csökkent, a lárvafertőzöttség közepes mértékűre növekedett.


Almában a takácsatka fertőzés gyenge vagy közepes mértékű, már nem nőtt.


Körtében a körtelevélbolha fertőzöttség közepes szintű, már nem nőtt. Védekezés szüret után javasolt a fertőzött ültetvényekben.


Szilván a moniliás fertőzöttség növekedett, de még így is gyenge mértékű. Védelem már nem javasolt.


Szőlőben a lisztharmat tünetei gyenge mértékűek a bogyókon és a lombon de védekezés már nem javasolt.


Szőlőben a peronoszpóra tünetei a levélen növekedtek, de még így is gyenge mértékűek. Védelem már nem javasolt.


Szőlőben a botrítiszes fertőzés újabb fürtökön jelent meg, még gyenge mértékű a fertőzöttség. Megelőző védekezés a késői fajták esetében javasolt az élelmezés egészségügyi várakozási idők figyelembevétele mellett.