A kórokozóról
A kórokozó kártétele nyomán fellépő terméskiesés változó, de más károsítókkal együtt előfordulva jelentős lehet. A beteg növények elgyengülnek, a tányér, a magtermés, az olajtartalom csökken. A szár rothadása következében a növény megdőlhet.
Fejlődési ciklusa:
A fertőzött szármaradványokon telel át. Az elsődleges tüneteket a tömegesen képződő konídiumok okozzák. A fertőzéshez cseppfolyós víz jelenléte szükséges. A gomba hőoptimuma 25°C körül van.
Kártétel tünetei
A tipikus tünetek a szár alsó, középső harmadában, a levélnyélalap ízesülési helyein alakulnak ki. A foltok nagyméretűek, feketék, éles határúak, felületük gyakran ezüstösen csillog. A szár szövetei jelentősen károsodnak, a foltok alatt a bélszövet is sötétbarnára, feketére színeződik, elpusztul.
Védekezés
A védekezés során fontos a fertőzések nyomon követése, a fertőzött növényi maradványok mély alászántása. A négy éves vetésforgó alkalmazása csökkenti a betegség kialakulását.