Miért kihagyhatatlan a tarlókezelés?

Magyarországon a rendszeresen végzett országos gyomfelvételezések és a gyakorlati tapasztalatok alapján is elmondható, hogy az évelő gyomnövények valamelyike, vagy több faj együttesen az egész országban jellemző. Teljes irtásuk lehetetlen egyetlen beavatkozással, de megfelelő készítmény, megfelelő időzítésben történő alkalmazásával az évelő gyomtömeg a kártételi küszöb alá csökkenthető. 

A védekezésre több lehetőség is adott lehet a termesztett növényre jellemző adottságok figyelembevételével:

• Vetés előtti, vagy vetés utáni, kelés előtti védekezés glifozát hatóanyagú készítménnyel
• Tarlókezelés az előző ciklusban termesztett növény, leginkább gabonaféle aratását követően
• Szelektív, állománykezelésben alkalmazható gyomirtó szer felhasználása, amennyiben van engedélyezett, hatékony készítmény

Az utóbbi években úgy tűnik, mintha felgyorsult volna az időjárásváltozás, mivel egyre kevesebb csapadék hullik, különösen az ország keleti részén, miközben magasabb hőmérsékletek jellemzőek egész évben. A tavaszi növények esetében, a gazdálkodók egyik védekezési stratégiája a szárazsággal szemben a minél korábbi talajelőkészítés és vetés, ami megelőzheti az évelő gyomok tömeges megjelenését, ezért a glifozát vetés előtti alkalmazására nincs lehetőség.  Ilyen esetben az évelők a kultúrnövénnyel együtt hajthatnak ki, és visszavetik annak a fejlődését, mivel a vetett növény szempontjából az ún. kritikus kompetíciós periódus idején történik a versengés a tápanyagért, vízért és a fényért. Ráadásul az évelőek ellen engedélyezett szelektív gyomirtó szerek átmeneti fitotoxikus hatást okozhatnak, ami erősebben sújtja a versengés miatt legyengült növényegyedeket.

Az éghajlatváltozás és a kényszerűen bekövetkező gazdálkodói alkalmazkodás miatt a glifozát hatóanyagú készítményekkel elvégzett tarlókezelés valóban el nem hagyható technológia elemmé vált.  

A kategóriában kiemelkedő hatású, az immár két évtizedes hazai múltra visszatekintő RoundUp Mega, amelyet a következő tulajdonságok tesznek különlegessé a tarlókezelésben:

• kiváló hatást nyújt az egyre kedvezőtlenebb aszályos nyári időjárási körülmények között is
• amennyiben szükséges, akkor az első talajmunka röviddel a kezelést követően elvégezhető
• az összehasonlító vizsgálatokban jobb hatást nyújtott, mint a versenytársak

Magyarországon a mezei acat és a folyondár szulák a legelterjedtebb évelő kétszikű gyomnövények.  Tarlókezeléssel mind a két faj ellen kiváló tartamhatást nyújt a RoundUp Mega, amennyiben megfelelő időzítésben és a javasolt dózisban kerül kijuttatásra. Részletesebben a mezei acattal érdemes foglalkozni, mivel nagyobb odafigyelést kíván a hatékony védekezéshez, mint a folyondár szulák. A mezei acat hosszúnappalos növény, ezért az aratás utáni időszakban még a szaporítógyökérben raktározott tápanyagot használja fel a hajtásnövekedéshez és a virágképzéshez, emiatt az ekkor, leginkább július hónapban, augusztus elejéig alkalmazott kezelések tartamhatása elmaradhat a kívánatostól. Leghosszabb tartamhatás az augusztus közepe utáni időzítésektől várható.

Amennyiben az aratás után júliusban tömegesen megjelenik az acat, akkor sekély, lezárt talajműveléssel új hajtásra ajánlatos késztetni, majd a teljes kihajtás után, kifejlett tőlevélrózsás fejlettségben kezelni 4,0 l/ha RoundUp Mega alkalmazásával.

Folyondár szulák ellen lehetőleg teljes virágzásban 4,8 l/ha adagú RoundUp Mega -val érhető el a kívánt tartamhatás.

ALS gátló herbicidekkel szemben ellenálló és érzékeny fenyércirok irtása

A készítmény javasolt időzítése tarlón a fenyércirok 30-50 centiméteres fejlettsége, azonban, ha a szárazság miatt elhúzódó a kihajtás, és nincsen egyéb kényszerítő körülmény, akkor a kezelést célszerű elhalasztani a bugahányás - virágzás közötti időszakra, amikor már nagy valószínűséggel teljes az állomány. A rizómás alak irtásával megszűnik az allelopatikus gátlás a csírázásra vonatkozóan ezért, ha a kezelés után magról kelő egyedek jelennek meg a területen, akkor azokat 3-4 leveles korban sekély talajmunkával érdemes elpusztítani, még mielőtt rizómát fejlesztenének. A RoundUp Mega javasolt adagja 4,0 l/ha.

Parlagfű elleni védekezés

 A június végi hőmérsékleti rekordok, illetve a július elejére áthúzódó száraz időjárás mellett, az aszály sújtotta országrészekben idén sem valószínű a parlagfű korai megjelenése, de amint az időjárás csapadékosabbra fordul minden bizonnyal ki fog kelni és szükséges lesz az ellene történő védekezés. Kiemelt jelentősége miatt a parlagfű kiterjedt kutatás tárgya volt, az időnként változó sikerű üzemi felhasználás miatt is. A vizsgálatok arra világítottak rá, hogy a védekezés eredményességét nagyban meghatározzák az időjárási körülmények a kezelést megelőzően. Csapadékosabb, mérsékelten meleg idő esetén jobb hatás alakult ki, mint száraz, meleg időjárás után. A jelenség magyarázata a fotoszintézis típusa lehet. A parlagfű az úgy nevezett C3-as növények csoportjába tartozik (a fotoszintézis folyamán a széndioxidot első lépcsőben egy 3 szénatomos molekulában kötik meg), amelyek inkább a hűvösebb időben érzik jól magukat. Száraz, meleg időben szenet és nitrogént veszítenek, ami a növekedés gátlásához vezet, aminek köszönhetően kevésbé érzékenyek a végeredményben aminosav bioszintézist gátló hatóanyagokra, mint amilyen a RoundUp Mega hatóanyaga, a glifozát is. Aszályos időben a kezeléssel érdemes megvárni egy csapadékosabb periódust, majd ezt követően elvégezni a kezelést, lehetőleg a gyom 10-20 centiméteres fejlettségekor 2,4 l/ha RoundUp Mega felhasználásával.  

Célzott kezelés

Az évelő gyomnövények táblán belüli elhelyezkedésére általában a foltokban, sávokban történő kihajtás a jellemző, leginkább az elsődlegesen vegetatívan szaporodó mezei acat és folyondár szulák esetében. A jelentős magtermést produkáló fenyércirok előfordulhat teljes tábla szinten, de a magról kelő egyedek szelektív gyomirtó szerekkel szembeni érzékenysége miatt, a túlélő rizómásak elterjedése foltos, sávos mintázatot mutathat. 

Széleskörű kísérleti munka és sikeres gyakorlati alkalmazás bizonyította, hogy a ma használatban lévő modern permetezőgépekkel megvalósítható a célzott gyomirtó szer kijuttatás, ezáltal mérsékelve a környezeti hatást és emelve a kezelések gazdaságosságát. Első lépésként drónra helyezett digitális eszközökkel a gyomfelvételezés történik hagyományos és multispektrális kamerákkal, amelyek GPS helymeghatározással térképezik fel a kiválasztott területet.

Az elterjedési térkép alapján készül a kijuttatási térkép a permetező keret szakaszhosszának figyelembevételével. Minél rövidebbek a szakaszok, annál kisebb terület kezelésére lesz szükség. A legtakarékosabbak a szórófejenkénti szabályozásra képes berendezések, amelyekből egyelőre kevés van a gyakorlatban, de a számuk folyamatosan nő. A pontos kijuttatás érdekében lényeges, hogy a gyomfelvételezés és a permetezés között minél rövidebb idő teljen el.

Bayer Crop Science