Az agrár digitalizáció egyre nagyobb hangsúlyt kap korunk mezőgazdaságában. Ezt felismerve egyre több termelő érdeklődik digitális mezőgazdasági eszközök iránt, noha a hozamtérképezős kombájnok száma hazánkban az eszköz bekerülési értéke, illetve a kedvezőtlen ökonómiai kondíciók miatt arányaiban elmarad más eszközökétől jelenleg. Ez akadályozhatja a precíziós technológiában rejlő előnyök teljes mértékű kiaknázását.

A 2022-es évben a tavasz a tavalyi évhez hasonló körülmények között indul. Enyhe, száraz időjárás jellemezi eddig a régiónkat. Ez sajnos kedvez a kórokozók áttelelésének, az évszakhoz képest hűvösebb időjárás miatt pedig nehezen indultak fejlődésnek a kalászos gabonaállományok. Ez azt jelenti, hogy idén is különös gonddal szükséges megválasztani a védekezési technológiákat.

Jelentős szántóföldi kultúráink betegségek elleni védelme kezdődik el a napokban. A repce, a napraforgó és a kukorica is abba a fejlődési szakaszba ér, amikor a kórokozók komoly kárt tehetnek az állományban.  

Nehezen enged a tél a szorításából, a tavaszi időszámítás ellenére inkább télies időjárással találkozik mostanában a gazda a földeken.

A zöldségfélék gyomszabályozása hagyományosan mechanikailag történt – legtöbbször kapálással – de ma már ez nehézségekbe ütközik az egyre növekvő bérek, valamint az általános munkaerőhiány miatt. Napjainkban a herbicides állománykezelés a legtöbb kultúra esetében nem, vagy csak részben megoldott, mivel sok hatóanyag és készítmény került kivonásra az utóbbi években. 

A moníliás betegség egy tenyészidőszakban kétszer is veszélyezteti a csonthéjas kultúrákat. A Monilia laxa (szürke konídiumtartó gyep) és M. fructicola (mogyoróbarna konídiumtartó gyep) virágzástól egészen gyümölcsérésig támad. Utóbbi kórokozó 2006-ban jelent meg először Magyarországon és mai napig megtalálható az ültetvényekben. A M. fructigena (krémszínű konídiumtartó gyep) kizárólag az érő gyümölcsöket sebzésen keresztül képes megfertőzni.

Az utóbbi két év viszontagságos időjárása miatt a kukoricatermesztés igazi kihívás lett. A kora tavaszi időjárás egyes helyeken lehetetlenné tette a tervezett kukoricatáblák előkészítését, vetését. Az április eleji vetések számos helyen kétszer is hó alá kerültek, ahol pedig nem, ott a hideg megtette hatását. A vegetációs szezon folytatásában pedig hőség, aszály, vízhiány…

Még nem vagyunk túl a télen, az viszont jól körvonalazódik, hogy az elmúlt szezonhoz hasonlóan ez az évszak sem bővelkedett eddig csapadékban, az utolsó hetek kirívóan szeles időjárása pedig az ország több vidékén okozott porviharokat.