Könnyen el lehetne intézni a 2022-es termelési év kukorica gyomirtással kapcsolatos összefoglalóját azzal, hogy az ország keleti részén lényegében érdemi kukoricatermés nem volt. Ami érdekes lehet, az a Dunántúlon történt, ahová csak „születni kell”. A kép azonban ennél árnyaltabb. Az idei évben új tapasztalatokkal gazdagodtunk mindannyian a kukorica gyomirtásával kapcsolatban, hiszen úgy tűnik, hosszú távon lehet számítani az idei évhez hasonló csapadékszegény viszonyokra. 

Az idei év tavaszán sokadik alkalommal tapasztalhattuk a gombabetegségek visszafogott jelenlétét a kalászos kultúrákban. A jellemzően minden évben megjelenő lisztharmat, szeptória, rozsdabetegségek és fuzárium ugyan idén is mutattak tüneteket, járványszerű elterjedésükre azonban szerencsére nem került sor. 

A jövedelmező repcetermesztéshez - a hibridválasztás mellett - a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazása elengedhetetlen. A repce védelmének őszi szakaszába léptünk, itt az ideje a károsítók elleni védekezésnek és az állomány télre történő felkészítésének.

A vetéshez és a repce keléséhez kedvező időjárás a kártevőknek is kedvez. A repce és kalászos árvakelésen, a keresztesvirágú növények keverékével bevetett másodvetésű táblákon megfigyelhető kártétel előre jelzi a kelő és a fiatal repce állományok kártevő nyomását is. 

Hazánkban az elmúlt években egyre inkább az üzemi gyakorlat részévé válik a kalászos kultúrák őszi gyomirtása. Néhány évtizede jóformán csak a Nyugat-Dunántúlon alkalmazták néhányan elsősorban nagy széltippan ellen, az utóbbi években viszont sokat változott a termesztéstechnológia, és a gyomosodás is jelentősen átalakult.

A fuzárium szó hallatán általában a kalászvédelem jut eszünkbe, pedig ugyanazok a fuzárium gombák képesek csírakárosítóként is fellépni. Az okozott kárral azonban sokszor nem szembesül a termelő. Ennek több oka is van.

A hazai napraforgótermesztést már csak abból a tényből kiindulva is sikeresnek mondhatjuk, hogy termésátlag tekintetében jó ideje a világ élvonalában vagyunk. 

Magyarországon a lisztharmat egyértelműen a szőlő leggyakoribb betegsége, a minőségi borkészítés legnépszerűbb alapanyagai valamilyen mértékben szinte mind fogékonyak rá. Esetükben egy olyan vegetáció, ahol nem szükséges a lisztharmat elleni védekezés, elképzelhetetlennek tűnik.