A fuzárium szó hallatán általában a kalászvédelem jut eszünkbe, pedig ugyanazok a fuzárium gombák képesek csírakárosítóként is fellépni. Az okozott kárral azonban sokszor nem szembesül a termelő. Ennek több oka is van.

A hazai napraforgótermesztést már csak abból a tényből kiindulva is sikeresnek mondhatjuk, hogy termésátlag tekintetében jó ideje a világ élvonalában vagyunk. 

Magyarországon a lisztharmat egyértelműen a szőlő leggyakoribb betegsége, a minőségi borkészítés legnépszerűbb alapanyagai valamilyen mértékben szinte mind fogékonyak rá. Esetükben egy olyan vegetáció, ahol nem szükséges a lisztharmat elleni védekezés, elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon már 2006-ban azonosították, de valódi figyelem akkor irányult rá, amikor 2013-ban a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát is kimutatták szőlőből.

Már a napraforgó korai, 4-6 leveles állapotában megkezdték a levéltetvek a károsítást. 

A kalászos kultúrákban az input ráfordítások legnagyobb megtérülését a gombaölő szeres kezelések biztosítják. Ennek a megvalósulása pedig legfőképp az időzítésen múlik.

A termelők gyomosodási oldalról egyre több problémával találják szembe magukat. Az éghajlatváltozás okozta időjárási anomáliák mellett a gyomosodás változása okozhatja a legnagyobb kihívást a gazdálkodó számára, annak ellenére, hogy az ezzel foglalkozó cégek a kukorica gyomirtására fejlesztették ki a legtöbb hatóanyagot, illetve készítményt. 

Az agrár digitalizáció egyre nagyobb hangsúlyt kap korunk mezőgazdaságában. Ezt felismerve egyre több termelő érdeklődik digitális mezőgazdasági eszközök iránt, noha a hozamtérképezős kombájnok száma hazánkban az eszköz bekerülési értéke, illetve a kedvezőtlen ökonómiai kondíciók miatt arányaiban elmarad más eszközökétől jelenleg. Ez akadályozhatja a precíziós technológiában rejlő előnyök teljes mértékű kiaknázását.