Milyen tőszámmal vessük idén a kukoricánkat?

Már a 2000-es évek elejétől évről évre nagyobb hangsúlyt kap a DEKALB Nemesítési és Fejlesztési kísérleteiben a hibridek tőszámreakciójának részletes vizsgálata és megismerése.

A helyes tőszám kiválasztása a komplexitás végett kihívást jelenthet a gazdálkodók számára, hiszen ehhez szükséges lenne már áprilisban „megjósolni” az évjáratot, csapadékeloszlást, tábláink várható hozamát. Ezt a bizonytalanságot fokozza, hogy különböző nemesítőházak olykor más-más koncepciót fogalmaznak meg az optimális tőszám kiválasztásához.

A Bayernél egyedülálló módon nem a kukorica növény szintjén vizsgáljuk a tőszámreakciót, hanem hibridspecifikusan, hatalmas adatbázisra támaszkodva vonunk le következtetéseket. Egy új DEKALB hibrid piacra vezetése előtt sok éves tőszámtesztelést folytatunk Európa több, mint 50 helyszínén. Különböző termesztési szinteken és talajtípusokon, a precíziós növénytermesztés minden technológiai elemét felhasználva tesztelünk. Hatalmas kísérleti hálózatból érkező adatbázis az alapja a táblaszintű vagy táblán belül változtatott tőszámajánlásainknak. Ennek egyik támogatási eleme volt korábban a Dekalb SMART program, majd az elmúlt években pedig az egyre nagyobb körben ismert és használt Climate FieldView rendszer.

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a különböző hibridek tőszámsűrítésre adott válaszukban jelentős különbséget mutatnak. Ennek két szélső értéke az egyértelműen fix csőtípussal rendelkező hibridek, illetve a rendkívül flexibilis csőtípussal rendelkezőek. Természetesen a két fő csőtípus között több, átmeneti kategória is beazonosítható. Minden típusnak megvannak az előnyös tulajdonságai, melyet megfelelő körülmények közé helyezve kihasználhatunk (Kép 1 és Kép 2).

Kép 1: Két különböző hibrid tőszámreakció görbéje 15 t/ha termésszint esetén

 

Kép 2: Bemutató csőszekrény 
5 különböző tőszámmal vetett, 1 m² területű parcella csőmintái DKC5092 esetén 15 t/ha termésszinten
Szintek lefelé haladva: 65.000 tő/ha, 80.000 tő/ha, 95.000 tő/ha, 110.000 tő/ha, 125.000 tő/ha

Általánosságban elmondható, hogy a legújabb DEKALB kukorica hibridek magasabb tőszámon való alkalmazhatósága fontos nemesítési cél, mely megkülönböztet minket a piacon. Fenológiai és agronómiai szempontok szerint a kompakt, alacsonyabb megjelenésű, erektív levélzettel rendelkező hibrideket előnyösebbnek tartjuk, hiszen képesek jobban tolerálni a sűrítési stresszt. Nagy hangsúlyt fektetünk a kukorica portfóliónkban lévő hibridek tökéletes pozícionálására, hiszen teljesítményük nagy mértékben változhat a termésszint, valamint a stresszfaktorok mértéke és a beállt tőszám alapján.

Gyakorlati szempontból az alábbi lépéseket javasoljuk a megfelelő tőszám meghatározására:

• Többéves kukoricatermesztési tapasztalataink, technológiánk alapján határozzuk meg a célhozamot az adott táblán. Vegyük figyelembe a téli feltöltőcsapadék mennyiségét, illetve az egyéb lehetséges kockázatokat, de számoljunk azzal a várható hozamnövekedéssel is, melyeket innovatív befektetéseink segíthetnek az adott évben (pl. tápanyagutánpótlás, gyomirtási technológia fejlesztése, precíziós technológiák alkalmazása, legújabb nemesítésű hibrid használata stb.).
• Táblaszintű tőszám választás esetén (amennyiben nincs lehetőség táblán belül változtatott tőszám beállításra) segítségül minden DEKALB hibrid terméklapján megtalálható 3 különböző termésszinthez tartozó javasolt, beállt tőszámérték. Összegyűjtöttünk néhányat:

Ezen ajánlás az adott termésszint profitmaximumához tartozó tőszámszámértéket mutatja hibridspecifikusan, adatbázisunk alapján.

• • Fix csőtípussal rendelkező hibridek (pl. DKC5075 és DKC4792) használata során számoljunk azzal a ténnyel, hogy kedvező körülmények esetén (12 t/ha feletti várható terméshozam mellett) ez a típusú hibrid kevésbé tudja növelni csőméretét, tehát tőszám emeléssel lehetséges csak kihasználni a hibridben és a táblában rejlő terméspotenciált: több tő, több cső eredménnyel.  A 86.000 beállt tő/ha a javaslatunkban ezen hibridek esetén kiváló termőhelyre való pozícionálásnál mindenképpen indokolt.
  • Flexibilis csőtípussal rendelkező hibridek (pl. DKC4391 és DKC4897) tőszámajánlata szűkebb intervallumban mozog a különböző termésszinteken, ez a típus jobban tudja kompenzálni a termesztési hibákat és szélsőséges évjárati hatásokat is. Gyengébb termőterületeken, 7 t/ha alatti várható termésszint esetén 68.000 tő/ha az adatbázisunk szerinti javaslat. A flexibilis hibridek használata nagyobb biztonságot nyújthat nekünk abban az esetben, ha alul becsüljük a várható terméshozamot és mégis kedvezővé válnak a klimatikus körülmények is, hiszen nagyobb méretű csövekkel képes kompenzálni azt.  Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a nagymértékű flexibilitás is limitált lehet, ugyanis, ha túl alacsony tőszámot alkalmazunk és szintén alul becsüljük a várható terméshozamot, akkor kihasználatlan terméspotenciál marad a táblán, mert a hibrid már nem lesz képes tovább növelni csőméretét.

• Tőszámváltoztatásra képes vetőgép használatánál a kijuttatási térkép szerkesztésekor is ezen szempontokat javasoljuk figyelembe venni, azzal a különbséggel, hogy a táblán belüli terméspotenciál zónák kijelölése és „egymáshoz viszonyított súlyozása” megfelelően történjen. Segítséget nyújthat ehhez a Climate FieldView rendszer, mely hatékonyan dolgozza fel a histórikus adatainkat az adott tábláról és készít hibridspecifikus kijuttatási térképet, figyelembe véve a különböző terméspotenciál zónák egymáshoz viszonyított különbségét. Ma Magyarországon ez egyedülálló technológia, mely automatizálja az egyébként körülményes és nagy térinformatikai szaktudást igénylő hosszadalmas feladatot.
• Vetés megkezdése előtt mindenképpen győződjünk meg a vetőgépünk megfelelő műszaki állapotáról, kalibrálásáról és kalkuláljunk a vetőmag minőségi paramétereinek értékével is a végső vetett tőszám biztosításáért.

Termelők, akiknek üzemi, beállt tőszámuk jelentősen eltér az általunk javasolt értékektől és szkeptikusak a tőszámsűrítés témakörében, javasoljuk a kis területen történő (akár néhány gépalj területnyi) próbát, majd ennek bemérését! 

Frőhlich Benjámin
Fejlesztőmérnök, Bayer Crop Science