Mocsári zsurló (Equisetum palustre)

Ismertető

Termőhely:

szabályozatlan víz- és talajvíz viszonyokkal rendelkező talajok.


Fő csírázási időszak:

tavasz.


Leírás:

szívós, spórákkal szaporodó, gazdagon elágazó tarackokkal (mint a mezei zsurlónál). Szaporodás a kihajtó szárakkal vegetatív úton, a spórák útján történő szaporodás jelentéktelen. 20-70 cm magas.


Jellegzetességek:

„gyufásskatulya-szerűen” egymásba tolt rügyek és elágazások. Az oldalrügyeknek a szárhoz legközelebb eső része rövidebb, mint a főrügy levélhüvelye (a mezei zsurlónál ez fordítva van).
Termőszárak, lombszárak: a mezei zsurlóval ellentétben klorofillt tartalmaznak. A termő- és a meddő-szárak egyszerre jelennek meg. Többnyire kevés,
el nem ágazó oldalhajtás, a fogak zöldek, felül
vörösesbarna – fekete, fehér széllel. A spóratartó
nyele feketés színű. A spórák és a spirális szalagok végei nem szőrösek (a mezei zsurlónál ezek szőrösek).


Tarackok:

mélyre nyúlók, gazdagon elágazók.

A spórák élettartama:

csak néhány napig csíraképesek.


Előfordulás:

szabályozatlan vízháztartású legelő-kön; ritkábban szántóföldeken, mocsarakban ésnerdőkben.


Jelentőség:

mérgező növény; a tehenek számára igen erősen mérgező alkaloidát, equisint tartalmaz (bélbetegségek, a tejtermelés csökkenése).