A kártevőről
A gyümölcsösök egyik leggyakoribb sodrómolyfaja. Számos tápnövénye van, az almatermésűeken kívül a csonthéjasokban, bogyósgyümölcsűekben is károsít. Jelentős lombkártétel mellet a gyümölcsöt is károsítja.
Életmódja:
Hazánkban évente 2 nemzedéke fejlődik. Tavasszal a hernyók a rügyfakadás idején hagyják el telelőhelyeiket és a fakadó rügyekkel, majd a fiatal hajtásvégeken táplálkoznak. Május közepén szövedék védelmében bábozódnak. A lepkék május végétől július elejéig rajzanak (rajzáscsúcs június második felében). A megtermékenyített nőstények háztetőszerűen egymásra rakják tojásaikat. A kikelő hernyók szétszélednek, egyesével a leveleken, az érzugokban hámozgatnak, majd az összeszőtt leveleken, illetve a gyümölcsök felületén táplálkozva fejlődnek. A második nemzedék rajzása augusztus első napjaitól szeptember végéig tart (rajzáscsúcs augusztus második felében). A második nemzedék fiatal hernyói a leveleken hámozgatnak, és a fakorona (vagy bokor) védett részein sűrű szövedékgubót készítenek és ebben telelnek át.
Kártétel tünetei
A kétnemzedékű sodrómolyfajok hernyóinak tipikus kárképe jellemző e fajra is. Tavasszal az áttelelő hernyók a rügyeket odvasítják, majd a szövedékükkel összesodort hajtásvégeken vagy az egyes levelek sodrataiban táplálkozva rágják, lyuggatják azokat. Jellegzetes kárképük már messziről szembetűnő. Nyáron a fiatal hernyók kezdetben szövedékcső védelmében az érközökben hámozgatnak, később az összeszőtt levelek védelmében a leveleket fogyasztják, illetve a gyümölcshöz szőtt levél védelme alatt a gyümölcs felületén nagy foltot rágnak, esetleg a kocsány vagy csésze felől mélyebbre is behatolnak a gyümölcshúsba.
Védekezés
A védekezésben fontos a parazitoidjainak védelme (gyilkosfürkészek) ezek rajzását figyelembe kell venni az inszekticides védekezéseknél. Biológiai készítmények közül a Bacillus thuringiensis tartalmú lehet eredményes. Az inszekticides védekezés az áttelelt hernyók ellen irányul. Az egyéb károsító sodrómoly fajokkal együtt célszerű elvégezni. A védekezést feromoncsapdás megfigyelésekre, növény felvételezésekre kell alapozni. Alkalmazhatóak a szervesfoszforsavészteres készítmények, a piretroidok a szelektivitás hiánya miatt csak végső esetben ajánlottak. Hatásosak a fejlődés- ill. a kitinszintézis-gátló készítmények, melyeket a bábbá alakulás ill. a tojásrakás időpontjára kell időzíteni.
