A kártevőről
Magyarországon általánosan elterjedt soktápnövényű faj. A gyümölcsfélék közül az alma, körte, birs, kajszi, szilva, cseresznye, meggy stb. tartozik gazdanövényeink közé. Az egy nemzedékű sodrómolyok egyik legfontosabb faja. Különösen a sűrű telepítésű gyümölcsösökben lehet jelentős. Kártétele almában, kajsziban és cseresznyében a leggyakoribb.
Életmódja:
Évente egy nemzedéke fejlődik, tojáscsomói telelnek át. Tavasszal az első hernyók a rügypattanás idején kelnek ki, zömük az alma pirosbimbós állapotában. A kelés ideje sokszor elhúzódik, ezért a hernyók fejlődésmenete, majd az imágók rajzása is viszonylag hosszú ideig tart. A kis hernyók felmásznak a fa koronarészeibe, a rügyeken, bimbókon kezdenek táplálkozni. Később a leveleken majd a gyümölcsökön folytatják fejlődésüket. A bábnyugalom után, az első lepkék május második felében jelennek meg, rajzásuk még júliusban is tart A megtermékenyített nőstények megkeményedő váladékkal fedve ragasztják oda tojáscsomóikat a fára.
Kártétel tünetei
A kora tavasszal kikelő kis hernyó először a rügyeket odvasítja. A virágzás előtti időszakban berág a bimbókba, kirágja a termő részeket, ezért a virág nem tud kinyílni, barnul, elszárad. A lombfejlődés idején szivarszerű képződménnyé sodorja a leveleket, ebben hámozgat, majd lyuggatva rágja azokat. A gyümölcsöt a hozzászőtt levél védelmében károsítja, lyukakat rág a húsába. A fiatal gyümölcsön keletkező rágásnyomok beforrnak, parásodnak és mivel a gyümölcs tovább fejlődik, torzult, féloldalas lesz.
Védekezés
A sűrű növényállományú ültetvények kedvezőek szaporodása számára. Feromoncsapdával jól megfigyelhető, előre jelezhető. Természetes korlátozóinak fontos szerepe van a védekezésben, tojás- és hernyóparazitoidjai jelentős hányadát képes elpusztítani. Ezért legfontosabb a védekezés során ezek kímélése, betelepülésük elősegítése. Inszekticidek alkalmazása csak ritkán szükséges, ezeket a fiatal hernyók károsításának idején kell kijuttatni. Az átalakulásgátló fenoxikarbot a bábozódás előtt juttassuk ki.
