Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)

A kártevőről

Jelentőségük szinte állandósult - kártételükre mindig oda kell figyelni. Fertőzésük mértéke függ az évjárattól: száraz periódusokban a termelőknek azzal kell szembesülniük, hogy az intenzív növénytermesztés számos területén állandósul az atkaprobléma. Felszaporodásuknak a meleg, párás időjárás kedvez. A takácsatkák az általuk szőtt háló védelme alatt kedvező mikroklímát alakítanak ki, ami mind a túlhevüléstől, mind a kiszáradástól védi őket. A tartósan kedvező klíma a nemzedékek számát is emeli. 

Életmódja:

Tojás alakban telel, a téli tojásokat a nőstények augusztustól októberig rakják a kéreg érdes részeire, a rügyek és a hajtások alapi részére vagy az ágtalálkozásokra. A tojások diapauzája addig tart, amíg tavasszal az átlaghőmérséklet nem éri el a 7 °C fokot. Almában az első lárvák megjelenése egybeesik a pirosbimbós állapot idejével, így a kártevők a már kibomlott fiatal leveleket szívogatják. Ennek a nemzedéknek a nőstényei a levelekre rakják a tojásaikat. Egy nemzedék kifejlődéséhez általában 3-4 hét szükséges, de 20-21 °C fokos átlag hőmérsékleten ez két hétre csökken. Mivel minden nemzedékváltás az egyedszám megsokszorozódását jelenti, a kártevő nagyon gyorsan és „alattomosan” tud felszaporodni. A piros gyümölcsfa takácsatka az általa szőtt selyemszál és a szél segítségével a szomszédos fákra, gyümölcsös kertekre is átterjed. 

Kártétel tünetei

Az atkák főként a zöld növényi részek szívogatásával okoznak kárt. Különösen veszélyesé válhatnak száraz, meleg időjárás esetén, mert fokozzák a növény vízvesztését. Erős fertőzéskor a kártétel addig fokozódhat, amíg a levelek eltorzulnak, majd idő előtt lehullnak. Az atkakártétel tünete termesztett növényeinken jellegzetes, sokszor fajra jellemző. Korai felismeréséhez azonban megfelelő módszer (mikroszkópos elemzés), vagy gyakorlott szem kell. A felismerést az is nehezíti, hogy maga a kártevő szabad szemmel alig (takácsatkák), vagy egyáltalán nem látható (pl.: levélatka fajok). A legáltalánosabb tünete a kártevő szívogatása nyomán a levelek elhalványodása, „ezüstös” elszínezőse (a levélsejtek ilyenkor az atkaszívogatás nyomán levegővel telnek meg). 

Védekezés

Almáskertjeinkben a fő atkakártevő a piros gyümölcsfa takácsatka, de a kétfoltos takácsatka és az almatermésűek levélatkája is gyakran okoz komoly kártételt. A takácsatkák és levélatkák ellen az első permetezést akkor kell elvégezni, amikor az áttelelő tojások, illetve az áttelelő nőstények által lerakott tojások 50-60 %-a kikelt. A tavaszi kezelést vegyes populáció esetén célszerű a kétfoltos takácsatkához igazítani mivel az első nemzedék 50%-os kelése egy-két héttel később jelentkezik mint a másik két fajé. A vegetáció későbbi időszakában, ha szükséges, a felszaporodás kezdetén (3-5 egyed/levél /takácsatka/, illetve 30 egyed/levél /levélatka/) védekezzünk újra Envidor használata esetén elegendő csak egyszer védekezni – tavasszal.

Bayer termékek