A kártevőről
Magyarországon mindenütt előfordul, gyakori a különböző csonthéjas gyümölcsfajok területén. Főleg a kajszi, a mandula, a cseresznye és a meggy jelentős kártevője. Idős ültetvényekben akár a fák 90-100% -át is fertőzi. Esetenként olyan nagymértékű kéregrész károsodást idéz elő, hogy a fal részelegesen, vagy teljesen elpusztul.
Életmódja:
Két nemzedékű faj, de átlagosnál hidegebb években előfordul, hogy csak egy nemzedék fejlődik ki. A hernyók telelnek a talajban. A bábozódás a lepkék rajzása elhúzódik, ennek következtében a két nemzedék fejlődése gyakran összemosódik. A csúcsrajzás ideje május utolsó dekádjában, június legelején van. A második nemzedék lepkéi július elején, közepén kezdenek rajzani, mely augusztus végéig tat.
Kártétel tünetei
A megtámadott fa kérgén erős mézgafolyás, rozsdabarna ürülékhalmok, majd a lepke rajzását követően a kéregből kiálló bábingek tömege figyelhető meg. A károsított kéregrész alatt vannak a hernyók kanyargós járatai, legtöbbször maguk a hernyók, ill. a bábok is. A már elhalt kéregrész alatt táplálkozó hernyók járatukat szélesítve berágnak az élő részekbe, ezzel gyorsítva a kéreg elhalást, akadályozva a tápanyag-és vízszállítást. A kártétel hatására növekedéscsökkenés, csúcsszáradás, sőt ágelhalás figyelhető meg.
Védekezés
A védekezésben fontos a sérült, mézgafolyásos kéregrészek eltávolítása. Súlyos fertőzés esetén a csúcsrajzást kémiai védekezés is szükséges lehet. Az integrált védekezés során a kitinszintézis-gátló készítményeket a tömeges tojásrakás idejére célszerű időzíteni. A permetezést úgy kell végrehajtani, hogy a permetlé a vázágak alsó részét és a fák törzsét megfelelően befedje.
