A kártevőről
A cseresznye és a meggy talán legjelentősebb kártevője. A védekezés nélkül hagyott gyümölcsösben kártétele a cseresznye esetében akár a 90 %-ot, a meggynél az 50 %-ot is elérheti. Jelentőségének megítéléséhez hozzá tartozik, hogy már a néhány %-os kártétel esetén is nehézkes a termés piacra kerülése. A termés íze, tárolhatósága rossz lesz. Az európai cseresznyelégynél jelentősebb, mivel még a szilvát, őszibarackot is károsítja, később rajzik, ezért a védekezés nehezebb ellene, az élelmezésügyi várakozási idő miatt. Ezenfelül egy gyümölcsbe nemcsak egy tojást rak, mint az európai, hanem többet is, így a gyümölcsök jobban károsodnak. Az EPPO A2 listáján szerepel, hazánkban már megtalálható.
Életmódja:
A cseresznyelégynek évente egy nemzedéke van. Áprilisban kezdődik a kártevő imágóinak rajzása, ami július elejéig is eltarthat. A rajzás kezdetét nem a növény fenológiai állapota befolyásolja, hanem a telelés helyének, azaz a talaj felső 5-10 cm-nek hőmérséklete. A cseresznyelégy a petét elsősorban a színesedő gyümölcs bőrszövete alá helyezi, de a zöld, illetve a sárguló gyümölcsöt is károsíthatja. A kikelő lárva fejlődése során a gyümölcs mélyebb rétegeibe hatol. Egy gyümölcsben csak egy nyű található, amely érési táplálkozásának befejezése után kirágja magát a gyümölcsből és a talaj felső 5 cm-ben bábbá alakul. Ebben a fenológiai állapotában telel át. Innen az imágó már csak a következő év tavaszán, vagy két év múlva rajzik ki. Felszaporodását az előző év fertőzésének mértéke, a téli hideg és a természetes ellenségek jelenléte nagymértékben befolyásolja.
Kártétel tünetei
A kártételt a lárva okozza. A cseresznyelégy nyűve a magház körüli gyümölcshúst károsítja. Az ilyen gyümölcs puhább lesz, szétnyitva a kártevő ürülékét és sokszor magát a nyüvet is a termésben találjuk. A cseresznye, illetve a meggy héján a lárva távozásának helyét apró kerek nyílás jelzi.
Védekezés
Annak következtében, hogy a kártevő lárvát rejtett életmódja miatt nagyon nehéz vegyszerrel utolérni, az ellene való védekezés pontos időzítést és technológiai fegyelmet követel meg. Cseresznyében és meggyben cseresznyelégy ellen a Calypso-t a kifejlett egyedek megjelenésekor kell kijuttatni. A kezelés optimális időpontját sárga ragacslapos vagy szexferomon-csapdás rajzásvizsgálat segítségével ajánlott meghatározni. Elhúzódó rajzás esetén a védekezést 10-14 naponként, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szigorú betartásával célszerű megismételni.
