A kártevőről
Elsőrendű tápnövénye az őszi-kajszibarack, de előfordul mandulán, szilván, cseresznyén és meggyen is. Tömeges elszaporodása esetén jelentős tavaszi rügykártételt okozhat, ilyenkor a 2-3 cm hosszúságú hajtások elpusztulása következtében elmarad az azévi hajtásnövekedés, a következő évi termés mennyisége is csökken. Súlyosabb a nyári nemzedékek gyümölcskárosítása, mely jelentős terméskárt okozhat.
Életmódja:
Hazánkban 3 vagy 4 nemzedéke van, a fiatal hernyók telelnek át. A rügyek, hajtások károsítása után a kéregrepedésekben április végétől bábozódnak. Az első nemzedék imágói május végétől júniusban rajzanak. A megtermékenyített nőstények tojásaikat a hajtás végére, vagy a fiatal gyümölcsökre helyezik. Fejlődésük a hőmérséklet alakulásától függ. A második nemzedék egyedei júliusban, a harmadiké augusztusban rajzanak. Utódjaik zömmel a gyümölcsökben fejlődnek ki.
Kártétel tünetei
A hajtást és a gyümölcsöt egyaránt károsítja. A lárvák kirágják a hajtások belsejét, így a 2-3 cm hosszú hajtások elhervadnak, majd elpusztulnak. Nyár elején már a gyümölcsöket is károsítják, azokat a gyümölcsöket támadják meg, melyek csonthéjas magja már megkeményedett. A magig berágó hernyó károsítását ürülék és mézgafolyás jelzi a még zöld gyümölcs felületén. Másodlagosan utat nyit a különböző kórokozók, főleg a monilia megtelepedésének. Ősszel a hernyók a kéreg alá rágva táplálkoznak.
Védekezés
Szexferomoncsapdákkal jól nyomonkövethető a rajzása. A védekezést a tömeges lárvakelés időszakára kell időzíteni (április közepétől). Használhatóak a növekedésszabályozók (fenoxikarb), szervesfoszforsavészterek, piretroidok (cipermetrin), neonikotinoidok (acetamiprid) hatóanyagai. Legegyszerűbb védekezési lehetőség a légtértelítéses módszer, a rajzást megelőzően április közepén kell kihelyezni a diszpenzereket. Csak 3 ha-t meghaladó területeken hatékony.
