Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis)

A kártevőről

Apró, szabad szemmel nem látható orsó alakú, csontfehér színű, négy lábú levélatka.

Életmódja:

A tőke kéregrepedéseiben, a vesszőkön, illetve legnagyobb számban a rügypikkelyek alatt telelnek át a kártevő nőstényei. Az erős fagyokat is jól tűrik. Kitavaszodáskor az áttelelés helyszínéről a fiatal rügyekre, hajtásokra, levelekre vándorolnak. Fontos számukra, hogy mindig fiatal szöveti részen szívogassanak, ezért folyamatosan a fiatal részekre, hajtásokra és azok leveleire vándorolnak. A környezeti igényükre jellemző, hogy a meleg időszakokban jobban felszaporodik, a gyakori esőzés, viszont csökkenti az egyedszámukat. Tojásaikat a levél fonákon elszórtan helyezik el. A tojásból a kifejlett imágó körülbelül két-három hét alatt fejlődik ki. Átlagos évben 3-4 nemzedékük van, de száraz nyarakon ez nagyobb számú is lehet. Telelőre a nyár végén vonulnak.  

Kártétel tünetei

A fertőzött növény fakadása késik, hajtásai rövid szártagúak lesznek, amíg az egészségesek 20-30 cm-esek, addig a fertőzöttek 5-8 cm-es hosszúságot érnek csak el. Fakadás után, a korai időszakban még a fiatal levelek mindkét oldalán károsítanak, de a vegetáció előre haladtával már csak a levél fonákon találhatóak. A fiatal hajtást, illetve a kiterülő leveleket a fény felé fordítva jól láthatók a szívásnyomok. 

Védekezés

A vegyszeres növényvédelem ma már egy lehetőség (a ragadozó atkák betelepítése mellett) a fitofág atkák visszaszorítására. Ajánlatos azonban  körültekintően eljárni. Olyan készítmények használatát kell előnyben részesíteni, amik egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben befolyásolják a ragadozó atkák populációját, és a regeneráció rövid időt vesz igénybe. Arról, hogy szükséges-e a védekezés, az előző év fertőzöttsége, illetve előrejelzési módszer eredményei alapján dönthetünk. Ilyen lehet a levél-, és gubacsatkák esetében a vegetációs nyugalmi időszakban elvégzett rügyvizsgálat, a takácsatkák esetében a különböző atkafuttatási módszerek, vagy a piros gyümölcsfa-takácsatka esetében a rügyalapokon lévő atkatojások megfigyelése. A vegyszeres védelem a leghatékonyabb, a vegetáció elején, amikor a fitofág atkapopuláció még kevés egyedszámú, és érzékeny fenológiai állapotban vannak az egyedek. Például a szőlő-gubacsatka a szőlő 2-4 leveles fenológiájánál a legérzékenyebb, mert ekkor még nincsenek gubacsai. Egyszerre több fitofág atkafaj erős fertőzése esetén a tavaszi kezelés időzítését a legkésőbb eljövő faj megjelenéséhez kell időzíteni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a takácsatkák, és levélatkák együttes nagyszámú jelenléte elég ritka, és inkább csak szórvány, vagy az elhanyagolt ültetvényekben fordul elő. 

Bayer termékek