Répabolha (Chaetocnema tibialis)

A kártevőről

Magyarországon általánosan elterjedt csíra- és levélkártevő. Száraz tavaszon a répa egyik veszélyes károsítója. Erős kártétel esetén újravetéssel kell pótolni a károsított felületeket. Az újravetéskor 5-10%-os termésveszteséggel kell számolni.

Életmódja:

Évi egy nemzedéke van, az imágó telel át az avarban. Tavasszal először ugrálva, majd repülve halad a tápnövény felé. A kelő répatábla szélén gyülekeznek, majd ellepik az egészet. Májusban tojást raknak, a kikelő lárvák júniusig fogyasztják a gyökereket, majd a talajban bábozódnak. Júliusban rajzanak az imágók, majd a táplálkozást követően telelőre vonulnak.

Kártétel tünetei

Az imágók kora tavasszal (március vége-április) károsítják a csírázó növényt. A kis növény tenyészőcsúcsát már a talajban lerághatja. A leveleken 1-2 mm-es lyukakat rágnak, ill. a levélszéleket is megrágják. Az erősen rágott növény elhervad. Nyáron a belül elhelyezkedő leveleken is megtalálhatóak a tünetek. A lárva a gyökereket rágja, de ezzel kártételt nem okoz.

Védekezés

Az igényes, idejében elvégzett agrotechnika, mely biztosítja a növények gyors és egyenletes kezdeti fejlődését csökkenti a kártétel mértékét. Kémiai védekezésre is szükség lehet. Magcsávázással, állománykezeléssel megfelelő gyérítés érhető el. Alkalmazhatóak cipermetrin, lambda -cihalotrin, béta-ciflutrin, klotianidin,

 stb. hatóanyagú készítmények.

Veszélyeztetett kultúrák