Burgonya ervíniás betegsége (Erwinia carotovora subsp. carotovora)

A talajban az anyagumók rothadásakor a sztólókon és lenticellákon át fertőződhetnek a fiatal gumók. A baktériumokat egyes rovarok (pl. drótférgek), talajművelő szerszámok, gépek, eső és az öntözővíz is terjesztheti. A gumórothadás a tárolóhelyeken számos tényező függvénye. Ezek közül feltétlenül ki kell emelni a gumók sebzett vagy egészséges voltát (a tároláskori rothadások ugyanis szoros pozitív korrelációt mutatnak a sérülések számával), a hőmérsékletet (10 °C fölötti tárolóban aktívvá válnak a baktériumok), a páratartalmat (80% fölött már kedvező a baktériumoknak, ugyanakkor a gumók lenticellái is nyitottabbak) és a CO2-koncentrációt (ha pl. 3–5% fölé emelkedik, ez kedvezőtlen a gumónak, a baktériumoknak viszont optimális). A tárolóhelyen kicsapódó kondenzvíz különösen kedvez a felszaporodásnak, terjedésüknek. Ha a körülmények megfelelőek a kórokozónak, akkor gyorsan nagytömegű burgonyarothadás következik be. Ebben a folyamatban gyakran kórokozó gombák is részt vesznek (pl. Fusarium spp.), és kialakul egy ún. „vegyesrothadás”, ami rendkívül veszélyes.

Védekezés termesztés helyének megfelelő kiválasztásával kezdődik. Nem szabad mély fekvésű, pangó vizes területen termeszteni. Fontos a megfelelő fajta választás. Egészséges, hatóságilag ellenőrzött vetőgumót célszerű vásárolni. Betakarítást minél kíméletesebben kell végezni, a gumó sérüléseit kerülendő. Betárolás előtt célszerű a gumók átválogatása, a tároló fertőtlenítése. Tárolási hőmérséklet elérésének idejét, a fő tárolási hőmérsékletet és páratartalmat optimálisan kell megválasztani, hogy a burgonya szempontjából minél közelebb legyen az optimumhoz, míg a kórokozók szempontjából minél távolabb.