A kórokozóról
Terjedés: a növényi maradványokon található fekete termőtesteken (peritéciumokban) keletkező konidiumai és aszkospórái a levegőben terjedve fertőzik meg az erre érzékeny bajuszszálakat. Ez a fertőzés viszonylag szűk időintervallumban történhet meg, mivel csak a teljesen friss, fiatal bibeszálak érzékenyek a fertőzésre. Ilyenkor a fertőzés a csövön szórtan jelentkezik.
Ha a fertőzést rovarkártétel segíti elő, a fertőzés időpontja is a sérülés időpontjától függ és a csövön bárhol jelentkezhet.
Telelés: a talajban szaprofita módon, eltemetett és felszínen maradt fertőzött növényi maradványokon micéliummal és konídiumokkal, vagy fertőzött vetőmagban micéliummal történik.
Hajlamosító körülmények: a gyakori esőkkel jelentkező átlagos hômérsékletű évekre jellemző. Fertőzött vetőmag, nedves körülmények, monokultúra, minimális talajművelés (több szármaradvány), a virágzás idején csapó eső vagy szél, illetve jelentősebb mértékű rovarkártétel fokozza a fertőzés kockázatát.
Kártétel tünetei
A tipikus Fusarium graminearum tünetek színe rózsaszíntől vörösesig terjed. A micélium foltok jellemzően a cső csúcsától kiindulva jelentkeznek és a fertőzés innen terjed tovább a cső alsó része irányába. Azért is a leggyakoribb a csővégrôl kiinduló penészedés, mivel a bibeszálakat és a fiatal szemeket általában ezeken a helyeken károsítják különböző rovarok is. Jelentős mértékű rovarrágás, vagy a bajuszkitoláskor jelentkezô hűvös és nedves időjárás segíti a terjedését, ekkor akár az egész csövet beborítja a penészbevonat, jelentős mikotoxin szennyezettség kockázatát okozva.