Kukorica rozsda (Puccinia sorghi)

A kórokozóról

A kórokozó a világ minden kukoricatermelő országában előfordul. Egyes évjáratokban, termőterületeken potenciális veszélyt jelent. Nálunk súlyos megbetegedés csak csapadékos időjárás esetén alakul ki. A csemegekukorica és a késő érésű hibridek fogékonyabbak. Teljes fejlődésmenetű, gazdacserés rozsdagomba, köztes gazdák az Oxalis fajok.

Fejlődési ciklusa:

A kórokozó életciklusában a köztes gazdának nincs jelentősége, mivel képes (uredo)spórákkal is fennmaradni, áttelelni. Ezek fertőzik  meg tavasszal a kukoricát, a tenyészidőszakban többször is. A mérsékelten meleg és csapadékos időjárás kedvez a fertőzésnek, a spórák csírázásához 16-23°C és magas, 100%-os páratartalom szükséges.

Terjedés: a rozsdafoltokon folyamatosan képzôdô uredospórák távoznak a termôtestekrôl és a nyár folyamán bármikor fertôzhetik az új levélszöveteket.

Telelés: teliospórával.

Hajlamosító körülmények: mérsékelten meleg, csapadékos idôjárás, nedves, párás és hideg környezeti feltételek váltakozása, magas páratartalom, hideg esti hômérséklet (14-18 °C), majd mérsékelt nappali felmelegedés. A gomba köztesgazdái a madársóska (Oxalis) fajok. 

Kártétel tünetei

A rozsdafoltok könnyen megfigyelhetôek szétszórva a levelek színén és fonákán, de általában nem jelennek meg címerhányás elôtt. Eleinte a bôrszövet által takart, a levelek mindkét oldalán fejlôdô kis sárga-, tégla-vörös, rozsdabarna színû ovális vagy hosszúkás alakú, 2-10 mm méretû foltok (uredotelepek) jelennek meg. A rozsdafoltok körül a levél sárgulása következik be, majd a folt felett a bôrszövet késôbb felszakad. Elhaló, barna területek alakulnak ki a levélen. A tenyészidô végére a rozsdafoltok sötét barna színûvé válnak, amint a gomba kezd teliospórákat képezni (teleutotelepek). Rendkívüli körülmények között a teljes levélfelületen klorózis, vagy pusztulás léphet fel. Ha a környezeti feltételek tartósan kedvezôek a rozsda számára, a fertôzés gyakran vezet a levelek korai elöregedéséhez, így végül hiányos szemtelítôdést és termésveszteséget okozhat. 

Védekezés

Legeredményesebb védekezés az ellenálló hibridek termesztésével érhető el. Ezen kívül szükséges a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, mély alászántása. Kémiai permetezésre is szükség lehet réz, mankoceb hatóanyagú szerekkel.

Szükséges a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, mély alászántása.