A kórokozóról
A cukorrépa gyökérfekélyét okozhatják mag útján terjedő gombák. Ezek a Phoma betae, a Fusarium spp., az Alternaria tenuis. Továbbá talaj útján terjedő gombák is okozhatják, melyek a Pythium spp., Aphanomyces spp., Fusarium spp. és a Rhizoctonia solani. Hazánk talajaiban 10-90%-os az előfordulásuk, kártételük miatt a terület 5-10%-án újra kell vetni. A termés 25-40%-kal kevesebb. Az egyenlőtlen állomány miatt az egészséges répák túlnőnek, cukortartalmuk csökken és a betakarításkor sérülnek. A szedési veszteség ilyen állományokban 25-40%-os is lehet.
Fejlődési ciklusa:
A magfertőző kórokozók a levélről kerülnek a fejlődő répagomolyra, vagy az aratás időszakában a széllel kerülnek a magokra. Meleg, esős időben a mag csírázóképességét 10-15%-kal csökkentik. Később 15°C-on a mag felületén, vagy a magburokban tovább szaporodnak és a csírát is károsítják. A talajlakó kórokozók gyakorisága a talaj humusztartalmától, az előveteménytől és egyéb tényezőktől függ. Járvány kialakulását a répa fejlődését akadályozó körülmények elősegítik. Az elhúzódó kelés esetén súlyos károkat okoz.
Kártétel tünetei
A maggal terjedő kórokozók a maggal együtt csíráznak, a talajlakó kórokozókkal együttesen károsítják a csírát. Súlyos esetben a csíra elpusztul. A beteg növény szövetei vizenyősödnek, barnulnak, feketednek. Később a répa nyaka elvékonyodik. A betegséget okozó kórokozó fajok közül általában egyszerre több is jelen van az állományban. A fertőzés kiindulhat a főgyökéren keresztül, az oldalgyökerekből, a hypokotil szár föld feletti vagy földfelszíni részeiből, esetenként a sziklevélről lefelé. Egyes jó oxigén- tápanyag és vízellátottságú fertőzött egyedek kigyógyulhatnak, de elágazó gyökerűek és kicsik maradnak.
Védekezés
Megelőzésként fontos az egészséges vetőmag termesztése. Vetőmagcsávázással is védekezhetünk. Fontos a vetőágy optimális előkészítése, a starter műtrágyázás, a vetőágy fertőtlenítése, a szakszerű vetés, az optimális sorhengernyomás stb. a fertőzés megelőzése érdekében.
