Gyomok ellen felvértezve
A zöldségfélék gyomszabályozása hagyományosan mechanikailag történt – legtöbbször kapálással – de ma már ez nehézségekbe ütközik az egyre növekvő bérek, valamint az általános munkaerőhiány miatt. Napjainkban a herbicides állománykezelés a legtöbb kultúra esetében nem, vagy csak részben megoldott, mivel sok hatóanyag és készítmény került kivonásra az utóbbi években.
A gyomszabályozás eredményességét sok változó befolyásolja, úgymint a művelésmód (sík vagy bakhátas), az öntözés módja és gyakorisága, a talaj kötöttsége, szervesanyag tartalma, a termesztett növény faja és fajtája, valamint a területen előforduló gyomflóra. A hagymafélék a teljes termesztési időszakban, a gyökérzöldségek közül a sárgarépa, a petrezselyem fejlődésük kezdetén, a zeller pedig különleges termesztéstechnológiája miatt (pl. lomb eltávolítása a gumónövekedés serkentése miatt) nagyon gyenge gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, így a termesztő számára olyan herbicid az ideális, ami kijuttatás után hosszú ideig megőrzi hatástartamát.
A Bayer a fenti nehézségeket is figyelembe véve fejlesztette ki a Bandur-t, aminek felhasználása számos különböző zöldségkultúrában engedélyezett.
Hogyan hat?
A Bandur kontakt hatású készítmény magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen. Hatóanyaga az aklonifen (600 g/l) a difenil-éterek (HRAC ”S”) csoportjába tartozik, melyek a protoporfirinogén-oxidáz enzimet gátolják a gyomnövényekben. A hatóanyag nem bomlik fény hatására, a hatékonyságot az emelkedő hőmérséklet felgyorsítja, így őszi és tavaszi kijuttatása is lehetséges. Az aklonifent a csírázó gyomnövények a szik alatti szárrészen, valamint a szikleveleken keresztül veszik fel. Hatására leáll a karotinoidok képződése, a kloroplasztiszok fejlődésükben megállnak, a gyomnövények kifehérednek, növekedésük leáll, majd elszáradnak. A hatóanyag a talajfelszínre kijuttatva a felszínen marad, úgynevezett filmréteget képez, mellyel érintkezve a kelőfélben lévő gyomnövények felveszik a hatóanyagot. A készítmény elsősorban preemergensen (vetés után – kelés előtt) és néhány kultúrában posztemergensen (kelés után) is kijuttatható. Mivel a Bandur nem a gyomok csírázására hat, hanem a csíranövények növekedését gátolja, így érdemesebb vetés után, de a kultúra kelése előtt kijuttatni (preemergensen). A maximális hatás érdekében fontos az aprómorzsás, jól elmunkált talajfelszín, valamint, hogy a kezelés után kerüljük a területen a talajmunkát, ezzel megóvjuk a kialakult herbicid filmréteget, mely 2-3 hónapos tartamhatást biztosít. Amennyiben a filmréteget megbontjuk a hatékonyság csökken.
Melyek a kiemelt kultúrák, amelyekben alkalmazható?
Sárgarépa és levélpetrezselyem kultúrákban preemergensen, vetés után a lehető legrövidebb időn belül kell kijuttatni 2,5 l/ha dózisban. Megkésett kezelés esetén a kultúrnövény károsodhat.
Szárzeller, levélzeller és gumós zeller kultúrában posztemergensen, a kultúrnövény 4-5 leveles állapotában, a zellerpalánták kiültetése után 7-10 nappal, a teljes begyökeresedést követően, 2,5 l/ha dózisban juttatható ki a magról kelő kétszikű gyomnövények legfeljebb 2 leveles fejlettségéig.
Dughagymáról termesztett fokhagymában felhasználható ősszel vagy tavasszal ültetés után, kelés előtt (preemergensen) 3,0 l/ha dózisban.
Dughagymáról termesztett vöröshagymában 2,5 l/ha dózisban ültetés után, kelés előtt (preemergensen) juttatható ki. Dughagymáról termesztett vöröshagymában osztott kezelés formájában is kijuttatható, 1,5 l/ha dózisban preemergensen, majd 1,0 l/ha dózisban posztemergensen, a 2. levél megjelenésétől az ötödik levél megjelenéséig, a magról kelő kétszikű gyomnövények legfeljebb 2 leveles fejlettségéig.
Dughagymáról termesztett mogyoróhagymában osztott kezelés formájában juttatható ki, 1,5 l/ha dózisban preemergensen, majd 1,0 l/ha dózisban posztemergensen, a 2. levél megjelenésétől az ötödik levél megjelenéséig, a magról kelő kétszikű gyomnövények legfeljebb 2 leveles fejlettségéig.
Mi ellen hatékony?
A készítmény a következő magról kelő gyomnövények ellen jó hatékonyságú: pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), fehér libatop (Chenopodium album), sokmagvú libatop (Chenopodium polyspermum), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), baracklevelű keserűfű (Persicaria maculosa), vadrepce (Sinapis arvensis), tyúkhúr (Stellaria media), mezei árvácska (Viola arvensis), repce árvakelés (Brassica napus).
Mérsékelten érzékeny gyomfajok: selyemmályva (Abutilon theoprasti), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), ebszékfű (Tripleurospermum perforatum), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fakó muhar (Setaria pumila), zöld muhar (Setaria viridis), pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis).