Ősszel is védjük a gabonát a kártevőktől!
A kalászosok termesztésében az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált agrotechnikai változás a vetések korábbi – a hagyományos köztermesztési gyakorlathoz képest akár hetekkel előrehozott – időzítése. A mai intenzív fajták/hibridek alacsonyabb vetőmagnorma melletti jó bokrosodási képességének kihasználása ezt mindenképp indokolja.
Ezzel a gyakorlattal, mely kiegészül az utóbbi években jellemző éghajlati sajátosságokkal (elhúzódó száraz-meleg periódus, akár október végéig november elejéig) jóval tágabb teret adunk az őszi rovarkártevők számára, hogy állományunkban nagy számmal tudjanak megtelepedni. Ezen fajoknak (levéltetvek, kabócák) az okozott gazdasági kártételük önmagában nem lenne jelentős, azonban több olyan gabonavírusnak is vektorai – BYDV (árpa sárga törpülés vírus), WDV (búza törpülés vírus) – melyek hatására már jelentős terméskiesést tapasztalhatunk, különösen az kisebb kompenzáló-képességgel rendelkező alacsonyabb vetőmagnormájú állományokban.
A köztudatban a vírusfertőzésnek leginkább árpa esetében tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, azonban búzánál – különösen érzékeny fajtákon – legalább olyan komoly kórtani következményekekel szembesülhetünk. Jellemző tünetei érzékeny fajtákon lehet állományritkulás, korlátozott növekedés, sárgulás, meredeken felfelé álló levelek (“sündisznó habitus”) – melyek a késő őszi-kora tavaszi időszakban akár víznyomás, N hiány tüneteire is utalhatnak, azonban ezek a tünetek a körülmények javulásával sem változnak és végig kísérik állományunkat a tavaszi időszakban is. Kevésbé fogékony fajták, vagy késői fertőzési esetében a zászlóslevél vörösödése utalhat vírusfertőzés jelenlétére.
Miáltal vírussal fertőzött állományunkban védekezésre, kezelésre nincs lehetőségünk, ezért kiemelten fontos a vírusvektor rovarok elleni időben végrehajtott hatékony védekezés. A korábbi években bevált jól működő megoldás volt a rovarölő hatóanyagot is tartalmazó csávázószerek használata, viszont ezek kivonásával egyedüli megoldásunk az állományban történő védekezés maradt.
Roslix – a vírusvektorok elleni védekezés hatékony eszköze
A vektorok elleni védekezésre idáig többnyire piretroid hatóanyagú szerek álltak rendelkezésre, melyekkel eredményesen lehetett a már megjelent egyedek ellen védekezni, érdemi tartamhatással azonban nem rendelkeztek, így a kellő hatékonyság eléréséhez kiemelten fontos volt az időzítés pontos megválasztása, a később betelepülő egyedek ellen viszont nem nyújtott védelmet. Ezzel szemben az acetamiprid hatóanyagú Roslix szisztémikus hatásának köszönhetően nagyobb biztonságot ad kalászos növényeink számára. SL formulációja kijuttatást követően egyenletes permetlé fedést és kiváló felszívódást biztosít. Természetesen az időzítés jelentősége itt is kiemelt, hiszen ősszel egyszeri kezelésre van lehetőségünk, azonban a fiatal növényekben gyorsan felszívódva az azonnali hatékonyságon túlmenően akár két héten keresztül biztos tartamhatást ad nem csak a már jelen lévő, hanem a később betelepülő és növényeinket szívogató károsítók ellen is.
A Roslix szükséghelyzeti engedély szerinti felhasználási ideje 2023.09.30-2024.01.27, 0,15 l/ha dózisban, egyszeri kijuttatással.
A sikeres kalászos termesztés elengedhetetlen feltétele a lehető legegészségesebb állomány biztosítása. Így a gyomkonkurencia hatékony kikapcsolása és az állományukat fertőző gombabetegségek elleni védelem mellett ügyeljünk a rovarkártevők – és az általuk terjesztett vírusos fertőzések – elleni védekezésre, már az őszi időszakban!