Közönséges körtelevélbolha (Psylla pyricola)

A kártevőről

A körte-levélbolha fajok jelentőségét napjainkban jól jellemzi, hogy ahol nem tudják megoldani az ellene való védekezést, ott felhagynak a körtetermesztéssel. A körte legveszélyesebb kártevői. Mind három faj lárvája a levelek, hajtások szívogatásával okozza a legnagyobb kárt, de mézharmat termelésük is nagy gondot jelent. Ezen a magas cukortartalmú váladékon másodlagos kártevőként korompenész telepszik meg, amely lerontja a gyümölcs piaci értékét. Az asszimiláció a korompenészes leveleken lecsökken.

Életmódja:

Felszaporodása az előző évi sikeres, vagy sikertelen védekezéstől jelentősen függhet. Az áttelelés minőségét pedig a tartós téli hideg befolyásolja a legjobban. Évi 4-5 generációja van. A kifejlett nőstény telel át, amely tavasszal már 7-8 °C foknál megkezdheti a tojásrakást. A tojások száma az áttelelő nőstényeknél fajfüggő, a 200-tól akár a 650-ig is elmehet. A nyári nőstények tojásprodukciója még magasabb, egyedenként az ezret is elérheti. A populáció létszáma így gyorsan növekszik. A mézharmatos, (másodlagosan pl. korompenésszel fertőzött) levelek többé már nem alkalmasak a körte-levélbolhák újabb nemzedékének a megtelepedésére, ezért a tojásrakás és a károsítás mindig az újabb levelekre terjed át.

Kártétel tünetei

Kártételét a levelek fő erei mentén szívogató lárvakolóniák jelzik. A lárvák a későbbiek folyamán a levél fonákról a levelek felszínére, majd más levelekre is átvándorolnak. Erős fertőzés esetén a gyümölcsök kisebbek lesznek, és a levelek torzulnak. A lárvák és az imágók is előnyben részesítik a fiatal hajtásokat. A fiatal, jó növekedési eréllyel rendelkező fákat, illetve fajtákat előnyben részesítik.

Védekezés

A körtelevélbolha elleni védekezés egyik nehézsége, hogy kevés a megfelelő hatékonysággal rendelkező, engedélyezett készítmény. A másik nehézség, hogy a kártevő egyedszámát a vegetáció idején csak akkor tudjuk a kártételi szint alatt tartani, ha a kora tavaszi felszaporodást megakadályozzuk. A hűvös időjárás azonban gyakran meghiúsítja a sikeres védekezést ebben az időszakban, mert az atkaölő szerek többsége tíz fok alatt kevésbé hatékony. A spirodiklofen a többi hatóanyagtól eltérően, már alacsony hőmérsékleten is aktív, emellett tojásölő hatással is rendelkezik. Az Envidor optimális alkalmazási ideje: amikor a tojások 40-50 %-a a fehérből a sárga színbe váltott. Ez a kezelés meggátolja a kártevő tavaszi felszaporodását és lehetőséget teremt ahhoz, hogy a kártevő a nyári időszakban minél később szaporodjon fel. Envidorral virágzásban ne kezeljünk, mert a méhek fiasítására káros lehet. Virágzás után, amikor már kevert populáció van a gyümölcsösben (imágó, tojás, fiatal és idős lárva stb.) már Movento-val végezzük a kezelést. 

Bayer termékek

Veszélyeztetett kultúrák