A kártevőről
Észak-Amerikából behurcolt faj, mely az európai szőlőtermesztésben rendkívül súlyos károkat okozott. Az oltványszőlők bevezetésével és a homoki szőlők megjelenésével jelentősége a szőlőtermesztésben lecsökkent. Szőlőalany-termesztésben okoz súlyos károkat a levéllakó alak, az amerikai fajták levelein és hajtásain. Zárlati károsító, a fertőzött szőlőiskolák szaporítóanyagát, a területet zárlat alá kell helyezni. A gyökérlakó alakkal fertőzött szaporítóanyagot meg kell semmisíteni.
Életmódja:
Két év alatt alakul ki egy nemzedék, a lárva telel a talajban. Az áttelelt lárva tavasszal petéit a vékony gyökerek közelében rakja le. A petékből kikelő lárvák a gyökereken szívogatnak. Évente 4-7 szűznemzéssel létrejött gyökérlakó nemzedéke van. Nyár vége felé a lárvák egy része a talajfelszín felé vándorol és szárnyas szexupár nősténnyé alakul. Ezek petéiket (7- 8) a szőlőtőkék fás részeire rakják, melyekből ivaros alakok bújnak ki. Párosodást követően a nőstények egyetlen petéjüket a 2-3 éves vesszők repedésébe rakják. Ezekből kelnek ki áttelelés után az ősanyák, melyek a föld feletti nemzedéksor elindítói. Ők hozzák létre szívogatásaikkal a leveleken található borsó nagyságú gubacsokat, melyekben szűznemzéssel 400-600 petét is lerakhatnak. Az ezekből kikelő lárvák további leveleket fertőzhetnek meg, majd kb. 4 nemzedék után a gubacslakó egyedeken kívül kezdenek megjelenni gyökérlakók is melyek aztán visszavándorolnak a gyökerekre.
Kártétel tünetei
Az európai szőlőfajták vékony gyökerein szívogató, azon daganatokat okozó gyökérlakó alak, az oltványok bevezetésével mára nem okoz jelentős kárt. Az amerikai fajták a gyökérlakó alakra nem érzékenyek. A levéllakó alak az amerikai fajták leveleinek fonákán borsószem nagyságú gubacsot okoz. Tömeges elszaporodása esetén a levél összesodródik, a megtámadott hajtás törtvonalban fejlődik tovább. Az alanyelőállításban csökken a használható alanyvesszők száma, direkttermő amerikai fajtákon a termesztésben is szerepe lehet.
Védekezés
A védekezés a technológia része, így mára már nem kell aktívan védekezni a termesztésben. Az általánosan elterjedt módszer az a rezisztens amerikai alanyokra való oltás, így az európai nemes nem károsodik. A másik lehetőség a homoktalajra való telepítés sajátgyökéren, homoktalajokon filoxéra nem képes fennmaradni, mivel járatai összeomlanak.
