A kártevőről
Magyarországon általánosan elterjedt kártevő. Leggyakrabban körtén, szilván, almán fordul elő, de dión, vadgesztenyén, ribiszkén és galagonyán is megtalálható. Mivel az inszekticidekkel szemben érzékeny, a rendszeresen permetezett gyümölcsösökben nem szaporodik fel. Csak a kezeletlen gyümölcsültetvényekben jelentős a kártétel, különösen a körte az, mely erre a kártevőre különösen érzékeny.
Életmódja:
Évente egy nemzedéke fejlődik ki. A megtermékenyített nőstény telel. Tavasszal, május végén kezdődik a tojásrakás, amely 2 hónapig is elhúzódhat. Egy nőstény 20−90 tojást rak. A lárvák 6 nap múlva kelnek ki a tojásokból, és a nőstény közelében vagy annak pajzsa alatt telepednek meg. A kártétel fokozódása viszont kéregelhalást okoz, ami a lárvákat új, élő kéregrészek felkeresésére ösztönzi. A hímek és a nőstények június végére fejlődnek ki, augusztus elejéig fordulnak elő. A hímek rajzása 20−30 napig tart.
Kártétel tünetei
Szívogatása következtében telepeinek helyén a fák törzsén és ágain a növényi szövetek növekedése megáll. Különösen a körtén alakulnak ki horpadások, az ágak deformálódnak és ezek könnyen letörhetnek. A további károsítás a kéreg elhalását, majd az ágak és a 10−20 éves fák pusztulását okozza.
Védekezés
Kéregkaparással a törzsön és vastagabb ágakon előforduló fertőzés jó csökkenthető, viszont ezt nagyüzemi körülményekben nem lehet kivitelezni. Az inszekticidekkel szemben érzékeny, a tavaszi olajos lemosó permetezés egyedszámát hatékonyan csökkenti. Nyáron a lárvakelés időszakában alkalmazott szervesfoszforsavészter-készítményekkel lehet védekezni. Elsősorban a fiatal fákon kell elszaporodását megakadályozni, különben ezek el is pusztulhatnak. Természetes ellenségei is gyérítik a kolóniákat, de parazitáltsága ritkán haladja meg a 10%-ot.
