A kártevőről
Egész Európában előforduló Magyarországon mindenütt megtalálható kártevő. Tömeges elszaporodása esetén korai lombhullást okoz. A lombveszteség csökkenti a termőrügy-differenciálódás, hajtásnövekedés és a kötődés mértékét. Hatására kevesebb és gyengébb minőségű lesz a termés.
Életmódja:
Magyarországon évente három, illetve hosszú nyár vagy meleg ősz esetén, négy nemzedéke is van. Bábállapotban telel a talaj felső rétegében. Tavasszal március végén, vagy április első felében kezdenek a lepkék rajzani. A megtermékenyített nőstények tojásaikat a levélre rakják. A kifejlődött kis lárva a levél színe felőli bőrszövet alatt készíti járatát. A kifejlett lárva a talaj felső rétegében bábozódik be. A második nemzedék lepkéi általában júniusban, a harmadik nemzedéké augusztusban kezdenek rajzani. A nemzedékek összeolvadnak. Az utolsó nemzedék hernyói szeptember végétől bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.
Kártétel tünetei
Kígyózó, viszonylag rövid aknája a levél színén található, általában ér mellett, vagy a levélszélen. Az aknajárat kezdetben keskeny, később szélesedik, kissé kanyarog. A hernyó ürüléke a járat középvonalában helyezkedik el.
Védekezés
A védekezés során a bábokat sikeresen lehet gyéríteni, a talaj művelése során a lehullott levelek 10 cm-nél mélyebbre forgatásával. Legfontosabb a kártevő parazitoidjainak kímélése, felszaporodásuk elősegítése. Tömegszaporodás esetén szükséges a kémiai védekezés is. Az optimális hőösszeg számítás alapján a Calypso-val végzendő kezelés ("tojás alá") elvirágzás után közvetlenül történik. Az Alsystin-t pedig a 10-20 mm-es gyümölcsnagyságnál végezzük.
