A kártevőről
Soktápnövényű faj, fő tápnövénye a szőlő. Magyarországon a szőlőültetvényekben, évjárattól függően jelentős kártevője.
Életmódja:
Évente egy nemzedéke van, a hernyók telelnek át a kéregrepedésekben, a rügyalapoknál vagy egyéb védett helyen. A kifejlett hernyó a levelek szélét behajtva, vékonyfalú laza gubót sző, melyben bábbá alakul. Az első lepkék június elején repülnek ki. A rajzáscsúcs június vége, július eleje. A nőstények tojásaikat a levelekre, csomókban rakják le. A kikelő hernyók rövid táplálkozási idő után telelőgubót szőnek, abban telelnek. Hűvös, borús, csapadékos időben fejlődése lelassul, elhúzódik.
Kártétel tünetei
Kora tavasszal a kis hernyó a fakadó rügyeket pusztítja. A hajtásnövekedés idején először szövedék védelmében a fiatal levelek fonákán hámozgat, majd a vitorla leveleit összeszőve, az így képződött levélgubancokban táplálkozik. Az idős hernyó kártétele akkor jelentős, ha a hajtásrészekhez a fürtkezdeményeket is hozzászövi, mivel ilyenkor a lombfelületen kívül a fürt pusztulását is okozza.
Védekezés
A védekezést a rügyek fakadásával, a hajtásfejlődéssel egy időben kell elvégezni a fiatal lárvák ellen. Alkalmazható hatóanyagok: cipermetrin, deltametrin, dimetoát, fenoxikarb stb. A permetezések időpontját szexferomoncsapdákkal vizsgált rajzásmegfigyelésre kell alapozni. Legegyszerűbb védekezési lehetőség a légtértelítéses módszer, a rajzást megelőzően április közepén kell kihelyezni a diszpenzereket. Csak 3 ha-t meghaladó területeken hatékony.
