Vöröshagyma peronoszpóra (Peronospora destructor)

A kórokozóról

A fő fertőzési forrás a talajban maradt hagyma, melyben a gomba micéliuma telel át. A sporuláció az árvakelésű hagyma levelein 13 °C körüli hőmérsékleten, 85%-ot meghaladó relatív páratartalom mellett legintenzívebb. Az újabb fertőzések kialakulása a leveleket borító víz jelenlétében 7–16 °C között következnek be. Alacsony hőmérséklet és magas páratartalom esetén a hagymaperonoszpóra járványos fellépésére kell számítani. A fertőzött leveleken és magszáron ovális sárgászöld foltok képződnek. A foltok felületén párás időben szürkéslila penészkiverődés jelenik meg. Ha a folt körülöleli a levelet, vagy a magszárat, a levél a fertőzés helye felett elszárad, a magszár megtörik, a magok értéktelenek. A foltok, a másodlagos fertőzéseket előidéző gombák miatt barnák, feketék lesznek.

Kártétel tünetei

A fertőzött leveleken és magszáron ovális sárgászöld foltok képződnek. A foltok felületén párás időben szürkéslila penészkiverődés jelenik meg. Ha a folt körülöleli a levelet, vagy a magszárat, a levél a fertőzés helye felett elszárad, a magszár megtörik, a magok értéktelenek. A foltok, a másodlagos fertőzéseket előidéző gombák miatt barnák, feketék lesznek.

Védekezés

A fertőzött növénymaradványokat mélyen szántsuk le. Olyan területet válasszunk, ahol a gyakori harmatképződés esélye kisebb. A maghozó és árutermő táblák között legalább 500 m izolációs távolságot kell tartani. Az árvakeléseket semmisítsük meg. A hagyma ne szerepeljen a vetésforgóban 3-4 évnél gyakrabban. Csak hőkezelt dughagymát ültessünk. Az fungicides kezelések alapja a megelőzés. A kórokozó számára kedvező feltételek mellett kontakt- (fluazinam, folpet, mankoceb, réz) és szisztemikus (azoxistrobin, cimoxanil, mefenoxam) hatóanyagokkal védekezhetünk.

Bayer termékek

Bayer csomagok

Veszélyeztetett kultúrák