A kórokozóról
Fertőzési forrás a beteg növénymaradványok, a talaj, valamint a fertőzött növények. A kórokozó széllel terjed. A Stemphylium botryosum a hűvös csapadékos időt kedveli, jellemzően hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor), botritisz (Botrytis sp.) vagy alternáriás betegségek (Alternaria porri) után másodlagos kórokozóként jelentkezik. A S. vesicarium kifejezetten hagymaféléket támad meg. Az aszkospórák tavasszal 10-21 °C között legalább 14 órás levélfelület nedvesség esetén szóródnak, a konídiumok pedig 15-32 °C között képződnek. A konídiumok csírázása 10-25 °C között, legalább 8 óra levélfelület nedvességnél történik. Minél hosszabb a levélfelület nedvesség és minél magasabb a hőmérséklet (20-25 °C) annál súlyosabb a fertőzés, és annál nagyob az esélye a járvány kialakulásának.
Kártétel tünetei
A tünetek szinte teljesen azonosak az alternáriás betegségnél leírtakkal. A kórokozók a növény minden zöld részét megbetegítik. Az idősebb levelek csúcsi részén, valamint a virágzati szárakon kezdetben 2-3 mm-es, ovális, vízzel átitatott foltok keletkeznek. A foltok növekedek, akár 4-7 cm hosszúak is lehetnek, sárgás színűek, majd középen megjelenik a sötétbarna konídiumtartó gyep. A foltok elhelyzekedése sűrű, emiatt gyakran a virágzati szár eltörik, a levelek lógnak. A konídium kiszóródása után a folt nektorizálódik, ha a folt körbeéri a levelet vagy virágszárat a felette lévő rész elhal. A tünetek általában júniusban jelentkeznek, vagy csapadékosabb időszakok után.
Védekezés
A tenyészidőszak végén forgassuk alá a növénymaradványokat. Kerüljük a káros szomszédságot, főként a spárga és körte ültetvényeket, valamit a káposztafélék (repce) közelségét. Hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) vagy botritisz (Botrytis sp.) elleni védekezés esetén javasolt kiegészíteni a tankkeveréket sztemfílium ellen hatékony készítménnyel is.
