szártörő gomba (Tapesia yallundae)

A kórokozóról

Főként őszi búzán károsít, de árpán, zabon és rozson is előfordul.

Fejlődési ciklusa:

A gabona arányának növelése a vetésforgóban a betegség gyakoriságára és fellépésének erősségére kedvező hatással van. Intenzív termesztési viszonyok között a szártörő gombát széles körben elterjedt vetésforgó-betegségnek nevezhetjük. A jobb búza-termőhelyeken a betegség inkább elterjedt, mint az átmeneti talajokon. A kora tavaszi fertőzés következményeként csökken a kalászban kialakuló magszám és szemtömeg. Súlyos fertőzéseknél megakad a magképződés („fehérkalászúság”).

Kártétel tünetei

Az őszi búza, árpa, rozs alsó szártagján már késő ősszel hosszúkás, szürke - sárgásbarna (mandula alakú v. “szem-”) foltok jelennek meg. A foltok közepén a külső levélhüvely gyakran felnyílik. A száron a betegségre jellemző ovális, gyakran sötét szélű foltok (medál-, vagy szemfoltok) csak a növény szárbaindulásakor alakulnak ki. A szártő elkorhad. Korai, erős fertőzés esetén a rothadás olyan erősen jelentkezhet, hogy a szemfoltok már nem is ismerhetők fel. Ennek következtében a szár a fertőzés helyén eltörik. A betegség következtében a növények gyakran “keresztül-kasul” fekszenek, fehér színű és kevésbé telt szemű, léha kalászt nevelnek.

Védekezés

Vetésváltással a betegség elhatalmasodása megakadályozható. A permetezés kalászos - kalászos váltásban, különösen intenzív körülmények mellett - a betegség ellen engedélyezett gombaölő szerrel (pl. Falcon Pro) a bokrosodástól 2 nóduszos stádiumig eredményes.

Bayer termékek