A kórokozóról
A keresztesvirágúakon általánosan elterjedt betegség, mely azonban csak bizonyos termesztő körzetekben veszélyes.
Fejlődési ciklusa:
A gomba a nyálkagombákhoz tartozó tipikus talajlakó faj, mely a fertőzött növényi maradványokban több évig megőrzi fertőzőképességét (kitartó spórák). Széles gazdanövénykörű, termesztett keresztesvirágúakon kívül fertőzi a vadrepcét és a pásztortáskát is. A fertőzés savanyú talajokon, nyirkos, nedves, mély fekvésű területeken gyakori. A gombának egy évben több generációja is kialakulhat.
Kártétel tünetei
A fő- és oldalgyökerekben kisebb-nagyobb, fehéres színű golyva keletkezik, mely a növény öregedésével barnul, repedezik, esetenként szétesik vagy elrothad. A fertőzött növények lankadnak, elmaradnak a növekedésben. A golyvák belső állománya általában egynemű.
Védekezés
A védekezés eleme a savanyú talajok meszezése, a talajok vízrendezése. Elsődleges fontosságú az 5 éves vetésváltás betartása.
