Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)

A kórokozóról

A keresztesvirágúakon általánosan elterjedt betegség, mely azonban  csak bizonyos termesztő körzetekben veszélyes.

Fejlődési ciklusa:

A gomba a nyálkagombákhoz tartozó tipikus talajlakó  faj, mely a fertőzött  növényi maradványokban  több évig megőrzi fertőzőképességét (kitartó spórák).  Széles gazdanövénykörű, termesztett keresztesvirágúakon kívül fertőzi a vadrepcét és a pásztortáskát is.  A fertőzés  savanyú talajokon, nyirkos, nedves, mély fekvésű területeken gyakori.  A gombának egy évben több generációja is kialakulhat.

Kártétel tünetei

A fő- és oldalgyökerekben kisebb-nagyobb, fehéres színű golyva keletkezik, mely a növény öregedésével barnul, repedezik, esetenként szétesik vagy elrothad. A fertőzött növények lankadnak, elmaradnak a növekedésben.  A golyvák belső állománya általában egynemű.

Védekezés

A védekezés eleme a savanyú talajok meszezése, a talajok vízrendezése. Elsődleges fontosságú az 5 éves vetésváltás betartása.