A kártevőről
Európában és Ázsiában elterjedt faj, hazánkban mindenütt közönséges. Az intenzív tápanyagellátásban részesített almaültetvényekben, ahol a hajtásnövekedés a vegetációban folyamatos jelentős károkat okoz.
Életmódja:
A faj teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik le. Fényes, fekete tojásai a rügyek közelében telelnek át, az ősanyák márciusban kelnek ki, rügyfakadás után. Az áprilisi nemzedékben már fellépnek szárnyas egyedek, amelyek a fajt további almatermésűekre viszik át. Amennyiben a hajtások növekedése a nyár közepén leáll a levéltetű telepek egyedszáma csökken, az egyedek túlnyomó része elvándorol. Az ivaros szaporodású alakok szeptemberben jelennek meg.
Kártétel tünetei
A levéltetvek a hajtás tengelyén és a levelek főere mentén szívogatnak, ami a levelek hosszanti besodródását, a hajtások növekedésének leállását, esetleg a hajtás pusztulását idézi elő. Erős fertőzés esetén a gyümölcsön is szívogatnak, azon piros foltok kialakulását okozhatják.
Védekezés
A természetes ellenségek szerepe a védekezésben jelentős, azonban, különösen tavasszal a levéltetvek elszaporodását nem képes megakadályozni. A nyugalmi állapotban végzett növényvédőszeres permetezéssel a tojások száma hatékonyan csökkenthető. Vegetációban pirimikarbot célszerű alkalmazni ellenük.
