A kártevőről
Magyarországon mindenhol megtalálható, soktápnövényű faj. Főleg az almatermésűeken fordul elő, de megtalálható kajszi-, őszibarack-, meggy-, és cseresznyeültetvényekben. Almatermésű gyümölcsfáink egyik leggyakoribb kártevő sodrómolyfaja.
Életmódja:
Évente egy nemzedéke fejlődik. A fiatal hernyók telelnek át sűrű szövedékben a fa védett részein. A kifejlett hernyó a károsítási helyén laza szövetű gumóban bábozódik. A lepkék május első felétől június végéig rajzanak. A lepkék alkonyati és hajnali órákban aktívak, fényre jól repülnek. A megtermékenyített nőstények általában egyesével, a levelek fonákára helyezik tojásaikat, a kis hernyók június elejétől táplálkoznak, majd a korona védett részébe húzódva a rügypikkelyek alatt, repedésekben sűrű szövedék védelmében telelnek.
Kártétel tünetei
Tavasszal a fiatal hernyók főleg a virágrügyeket károsítják. Az idősebbek összeszövik a fejlődő hajtásokat, virágzati részeket és ezek belsejében táplálkoznak. Károsításuk következtében a levelek, virágzati részek megrágottak, ürülékkel, szövedékkel borítottak. Nyáron a tojásokból kikelő kis hernyó a levél fonákán, a szöveték védelmében hámozgat. Ennek mértéke jelzi a következő évi kártétel mértékét.
Védekezés
Az imágók rajzása fénycsapdával, a hímek rajzásmenete szexferomoncsapdákkal követhető nyomon. Parazitoidjai jelentős szerepet töltenek be visszaszorításukban. Ezek kímélése, tevékenységük elősegítése érdekében olyan növényvédő szereket kell használni, melyekre nem érzékenyek. Tavasszal a táplálkozni kezdő, nyáron a fiatal hernyók ellen Bacillus thuringiensis készítmények alkalmazhatók.
