A kártevőről
Az almamoly jelentőségét a legjobban az szemlélteti, hogy az ellene való védekezés nélkül minőségi almát Magyarországon nem lehet termeszteni. Kártétele az alma piacra kerülését teljesen meggátolhatja. Több tápnövényű faj, így felszaporodása az almatermésűeken kívül más gyümölcsön –leggyakrabban a dión és a szilván történik meg. Az almamoly az utóbbi években újból nagy gondot okoz.
Életmódja:
Hernyó állapotban, kéregrepedésekben, illetve a kéreg alatt telel át és tavasszal bábozódik be. Magyarországon két nemzedéke van: az első május közepétől, a második július közepétől rajzik, de a két nemzedék nem mindig különül el. A nőstény lepkék leggyakrabban a gyümölcsre teszik a petéiket. A kikelt lárva néhány óra múlva már a gyümölcsbe rágja magát, ami megnehezíti az ellene való védekezést. Gyakorlati tapasztalat, hogy a gyümölcsritkítás elmaradásakor a sok „duplaállású”, egymással érintkező gyümölcs képződése miatt a fertőzések száma megnő. Ennek oka valószínűleg az, hogy a két gyümölcs érintkezésénél a permetléborítás nem mindig tökéletes, miközben a károsító előszeretettel rág be pont ezen a helyen. Felszaporodását az enyhébb tél és a szárazabb évjárat segíti. A kedvező évjáratot követő évjáratban már az első nemzedék nagy egyedszámmal jelentkezhet, ami ellen a védekezés sikere (vagy sikertelensége) az egész évre kihat.
Kártétel tünetei
Kárképe talán a legközismertebb. A dió nagyságú, zöld almán a hernyó gyakran a csészelevelek között, vagy a kocsánynál, illetve két gyümölcs érintkezési helyénél rágja be magát. A lárva a gyümölcsben a magházig hatol, ahol a magvakat is megrágja, sőt gyakran a szomszédos gyümölcsbe is belerág. Az idősebb gyümölcsöt is károsítja, ahol a berágás helyét gyakran a hernyó sötétbarna ürüléke jelzi.
Védekezés
Az enyhébb tél és a szárazabb évjárat segíti a kártevő felszaporodását. Két egymást követő kedvező évjárat esetén a másodikban már az első nemzedék nagy egyedszámmal jelentkezhet, ami ellen a védekezés sikere (vagy sikertelensége) az egész évre kihat. A vegyszeres védekezést szexferomonos előrejelzés alapján, illetve hőösszeg számítás alapján pontosan időzíthetjük. A csapda első fogásától számított 55-60 °C hőösszegnél a "tojás alá" Calypso-val permetezünk. A kártevő ezután tömegesen rakja a tojásait a permetlével kezelt felületre. Ezután 90 °C-os hőösszegnél már "tojásra" permetezünk Alsystin-el, amely a kelő lárvák kitinszintézisét gátolja. Ez a kettős hatás jól működik a rejtett életmódú kártevő ellen.
