A kórokozóról
Fertőzési forrás a magvak, ahol a konídiumok a mag felületén tapadnak meg, vagy micéliummal a mag belsejét fertőzik. A kórokozók fennmaradhatnak a talajban szkleróciumokkal, növénymaradványokon szkleróciummal, micéliummal vagy konídiumokkal telehetnek. Magában a hagymafejben is szintén szkleróciummal, micéliummal vagy konídiumokkal ki tud telelni. A konídiumok széllel, a szkleróciumok pedig tapadófölddel is terjedhetnek. Sporulációhoz 5-20 °C közötti hőmérséklet és legalább 12 órás levélnedvesség szükséges. A konídiumok csírázásához pedig legalább 6 órányi levélfelület nedvesség és 6-28 °C hőmérséklet kell. Jellemzően az öregedő levelek fogékonyabbak.
Kártétel tünetei
A kórokozók változatos tüneteket okozhatnak. Legjellemzőbb a lombon és magszáron kialakuló, kezdetben 1-2 mm-es hosszúkás vízzel átitatott folt, mely később 3-5 mm nagyságúra nőhet, a foltban a növényi szövet elpusztul, kifehéredik, a folton párás nedves időben megjelenik a kórokozókra jellemző szürkés konídiumtartó gyep. Hűvös csapadékos időben az elhalt növényi szövetben kisméretű szkleróciumok fejlődhetnek, melyek főként a téli sarjadék hagymán, az áttelelő póré-, és vöröshagymán jelentkezik. Egy másik tipikus tünet a hagyma nyakánál, tönkjénél, vagy a talajfelszínnél kialakuló rothadás. A kórokozó visszahúzódáskor a levelekből nő a hagymatestbe, vagy a felszedéskor keletkező (mikro)sérüléseken hatol be. A sérülés környékén a növény vizenyősen rothad, majd hűvös időben szkleróciumok, melegben pedig szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. A rothadás nem bűzös.
Védekezés
Fontos, hogy csávázott vetőmagot vagy dughagymát használjunk kiindulási anyagként. Emellett fontos a vetésforgó betartása és a betakarítás után a növénymaradványok aláforgatása. Kerüljük a sűrű térállást. A betakarítást lehetőleg száraz időben végezzük, tárolás előtt a sérült és beteg hagymákat távolítsuk el. Felszedés után 7-10 napnál tovább ne tartsuk renden a hagymát, hanem tároljuk be, mert ez után a fertőzés kockázata megnő, a reggeli harmat vagy eső pedig járványos megjelenést eredményezhet.
Hosszabb hűvös és csapadékos időjárás esetén érdemes a hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) elleni védekezéssel egy menetben botrítisz ellen is védekezni. A második védekezést csapadékos időjárás esetén szármegdőlés kezdetére (70-80%-os fejméret) javasolt időzíteni.
