A kártevőről
A meleg, aszályos években kárt okoz a délről vándorló veszélyes bagolylepke, amelynek hernyói számos növényfajt károsíthatnak. A szántóföldi növények közül a kukoricán, lucernán, cukorrépán, borsón és dohányon fordul elő, de károsítja a zöldségeket (káposzta, paradicsom, paprika, saláta) és a dísznövényeket is. Az EPPO tagországokban karantén kártevő. A gyapottok-bagolylepke várható súlyos kártétele miatt indokolt az ellene való védekezés. Ehhez elengedhetetlen a kártevő időbeni észlelése, az imágórajzás szexcsapdás megfigyelése, a növényállomány folyamatos ellenőrzése.
Életmódja:
2-3 nemzedékes, migráló faj, bábként telel a talajban. Vándorlepkeként május-júniusban jelenik meg, ezeknek a hernyói június-júliusban okoznak kárt. Nyár folyamán 1 vagy 2 nemzedéke fejlődik ki. Újabban hazánkban is áttelel. Novemberben sok egyed visszatér délre.
Kártétel tünetei
A falánk hernyók a növény generatív részein károsítanak. A tojáskelés után a bibeszálakat és a csuhéleveleket rágják. Később a csöveken lévő szemek felületét rágják. illetve kiodvasítják. táplálkozásukkal utat nyitnak a különböző gombabetegségek (Fusarium sp.) fertőzéséhez
Védekezés
Szexferomoncsapdákkal jól nyomon követhető a rajzása. A védekezést nehezíti, hogy a lárvák főként a növény belsejében élnek. Használhatóak a növekedésszabályozók (fenoxikarb), szervesfoszforsavészterek, tojásrakáskor piretroidok (cipermetrin) hatóanyagai.
