A kórokozóról
Jelenleg a repcetermesztés egyik legfontosabb növényvédelmi problémája. A kórokozó által kiváltott betegség a repce fómás levélfoltossága és szárrákja, de előfordul, hogy a fómás gyökérnyak- és szárrothadás, valamint a repce „feketelábúsága” megnevezésekkel illetik.
Fejlődési ciklusa:
Az elsődleges fertőzéseket a tavasszal képződő aszkospórák indítják el, majd később a képződő konídiumok (nyári spórák) is fertőznek. A szél és a csapadék terjeszti. A repce betakarítását követően a gyökér- és szármaradványokon telepszik meg, ahol több évig is életképes marad. Maggal is terjedhet.
Kártétel tünetei
A leveleken több mm átmérőjű, kerekded, kifakuló, világos foltok jelennek meg, bennük megtalálhatóak a fekete piknídiumok (szaporítóképletek). Súlyosabbak a száralapi fertőzések, melyek következtében barna, bemélyedő, megrepedező és összeszáradó foltok jelennek meg. A fertőzés a virágzati tengelyen és a magon is előfordul.
Védekezés
Fontos védekezési alapelv a megfelelő, 4 évnél lehetőleg hosszabb vetésváltás, a fertőzött maradványok alászántása, a fertőzésmentes, csávázott vetőmag alkalmazása, ellenálló fajták termesztése. Kémiai védekezésre is szükség van. Ősszel kihagyhatatlan a triazol típusú szerekkel (pl. Folicur Solo vagy Tilmor) történő állománypermetezés. Tavasszal további két állománykezelés szükséges szárbainduláskor és fővirágzáskor.
