A kórokozóról
A kórokozó mára hazánkban mindenütt előfordul, kártétele azonban nem rendszeres. Elsősorban nyár második felében léphet fel jégverte szőlősökben. A károsított területeken a kiesés 50-100%-os is lehet. A betegség mégsem tekinthető súlyosnak, mivel lokalizáltan, kis felületeken következik be a kártétel. A termesztett szőlő összes fajtája fogékony.
Fejlődési ciklusa:
A beteg részeken, fürtökön telelő gomba a fertőzés forrása. Rendkívül ellenálló, több évig is életképes gombaképletek ezek. Sebeken keresztül fertőznek víz és szél segítségével. Július elejétől a szüretig legnagyobb a fertőzés valószínűsége. Előzménye lehet a betegségnek a súlyos jég- illetve rovarkár. Tünetmentes időszak a hőmérsékleti optimumon (25°C) 8 nap. A zsendülő fürtök bogyói a legérzékenyebbek. A fürtnyél fertőzése esetén a gomba a hajtásba, vagy a teljes fürtkocsányba nőhet, ilyenkor keletkezik a legnagyobb kár.
Kártétel tünetei
A hajtáson a fürtkocsány ízesülésétől, a nódusztól kiinduló, egynemű, lilásbarna foltok találhatóak, melyek később oválisak lesznek, hosszuk 4-5, szélességük 2-2,5 cm-es. A foltok közepe kiszürkül és érdes tapintásúvá válik a barnásfekete, pontszerű gombaképletektől (piknídium). Amennyiben a folt körülöleli a hajtást, az egész felette levő hajtásrész elhal. A bogyó fertőzése esetén a kocsánykorona felőli töppedés figyelhető meg az egészsége, beteg rész határán szivárványszerű csíkozottság jelenik meg. A bogyó összetöpped, sárga, fakó, kávé-, vagy lilásbarna lesz, csörgően szárazzá válik. A fürtkocsány is foltszerűen elhalhat, mely részleges, vagy teljes fürtpusztulást eredményez.
Védekezés
Ott szükséges a védekezések elvégzése, ahol rendszeres a jégverés, ill. ahol a betegség esetenként előfordult. A jégvert, nedves lombot, fürtöt porozni , a felszáradt felületet permetezni kell a jégverést követően azonnal kaptán, vagy folpet hatóanyagú szerekkel. Csemegeszőlő a szüret előtt 10, borszőlő 30 nappal kezelhető utoljára, élelmezés-egészségügyi, ill. bortechnológiai okok miatt.
