A kórokozóról
A meggytermesztést veszélyeztető betegségek egyike az antraknózis (keserű rothadás), a gyümölcsök 90-95 %-át is megfertőzheti az érés során. A fertőzött gyümölcsök a fán néhány nap alatt megaszalódnak, s a termésveszteség arányos a fertőzés mértékével. Bár a betegség gyakran előfordul, járványszerűen három-, ötévente szokott nagyobb károkat okozni tájegységenként. Az elmúlt évtizedben azonban rendszeresen katasztrofális termésveszteséget okozott.
Fejlődési ciklusa:
A járvány kialakulása a gyümölcsfákon maradt nagyszámú gyümölcsmúmiából, illetve a bennük áttelelt gombamicéliumokból indul. Fertőzéséhez a 12-18 °C-os hőmérséklet a legkedvezőbb, de a párás, nedves időjárás is fontos tényező.
Kártétel tünetei
A tünetek a meggyterméseken általában az érés kezdetétől alakulnak ki. A barna, besüppedő, fénytelen foltok, idővel megnagyobbodnak, és a foltokban kialakulnak az acervuluszok (gombaképletek). A fertőzött gyümölcsök felszínén csapadékos időben narancssárga, ragacsos konídiummassza (spórákat tartalmazó massza) jelenik meg. A termések párás időben elrothadnak, száraz időjárás esetén pedig összeaszalódnak.
Védekezés
A védekezés szervezésénél szintén fontos a fertőzési források (gyümölcs múmiák) eltávolítása és megsemmisítése. Ez főleg nagyüzemi termesztésben illetve az idősebb nagy koronával rendelkező fákról nagyon nehézkes, de elvégzése sokat segíthet. A vegyszeres védekezés akkor segít, ha a virágfertőző monilia elleni védekezések után a védekezéseket nem állítjuk le. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcs kötődés után egy kontakt (Antracol) készítménnyel kezeljük az ültetvényt. Ezután körülbelül három héttel a tervezett betakarítás előtt Folicur Solo-val, majd egy héttel a betakarítás előtt Flint Max-al kezelünk.
