A kórokozóról
Az egyik legismertebb és leggyakrabban előforduló repcebetegség. A becőfertőzés következtésben 10-15%-os termésveszteség lép fel. A magfertőzés okozta csíranövény-pusztulás az állomány kiritkulását eredményezheti.
Fejlődési ciklusa:
A kórokozó az összes keresztesvirágú növényen előfordul. A fertőzött növényi maradványok, a fertőzött vetőmag a fertőzési forrás. A nem egészséges vetőmag a fiatal növények pusztulást vonja maga után. Általában a becőképzés idején uralkodó meleg, párás időjárás, a zárt fekvés elősegíti a betegség elhatalmasodását.
Kártétel tünetei
A becő falán kialakuló sötétfekete foltosság és a foltok zsugorodása miatt a becő idő előtt felnyílik és a magok kiperegnek, ami súlyos kárt eredményez. Innen ered a becőrontó elnevezés. A tünetek a leveleken ritkábban jelennek meg. A leveleken viszonylag nagy, kerekded, barnásfekete, koncentrikus foltok jelennek meg. Súlyos fertőzés esetében a levelek lehullanak. A magfertőzés következtében a csíranövények elhalnak.
Védekezés
Elsődleges az egészséges, nem fertőzés mentes vetőmag vetése. A betegség súlyosabb fellépésekor a mielőbbi betakarítás csökkenti a veszteségeket. Kémiai kezelés: a repce virágzásának idején végrehajtott preventív gombaölőszeres védekezés csökkenti a kórokozó előfordulásának lehetőségét. Készítmények: Propulse vagy Tilmor.
