A kórokozóról
A rinhospóriumos levélfoltosság (kórokozója: Rynchosporium secalis) az árpa egyik jellemző levélbetegsége. Nagyarányú fellépése képes jelenősen csökkenteni a termést. Rozson is előfordulhat, de itt jelentősége kisebb. Terjedése szempontjából egyformán fontos a magátvitel, a tarlómaradványok, az árvakelt gazdanövények és a vadon élő fűfélék is. Az állományon belül a szétfröccsenő esőcseppek szállítják a leghatékonyabban a konídiumokat (10 és 15 fokos hőmérsékleti tartományban a legfertőzőképesebb), száraz és meleg időben a terjedése erősen lelassul.
Kártétel tünetei
Ellentétben a ramuláriás és helmintospóriumos levélfoltosságot okozó betegségekkel, már a kezdeti tünetek nagy méretű foltokban nyilvánulnak meg. A levéllemezen akár 1 cm-es, kezdetben halványzöld, majd halványbarnásba-szürkésbe fakuló, leginkább tipikus rombuszos/szilvamag alakú (kisebb részben szabálytalan alakú) foltok jelennek meg (szegélyük a tünet fejlődésével egyre sötétebb barna színű lesz). Erős fertőzéskor természetesen a levélfoltok összeolvadhatnak, és elveszítik korábbi, jól felismerhető karakterüket. Első levélfoltjaik jellemzően a levéllemez alsó részén képződhetnek, mert itt lehetséges a legtovább vízborítás, amiben a konídiumok el tudják kezdeni fejlődésüket. Ritkább esetben a levélhüvely és a kalászok is fertőződhetnek
Védekezés
Terjedésének a gondos talajművelés (korábbi növénymaradványok eltűntetése), az egészséges vetőmag és leginkább a helyes vetésváltás vet leginkább gátat. A fajták érzékenysége között is lehetnek különbségek. A helyesen megválasztott gombaölőszer is hozzájárulhat a védekezés sikeréhez.
