Ismertető
Termőhely:
gyakorlatilag az egész országban előfordul. Elsősorban a bolygatott területeken tömeges, függetlenül attól, hogy a terület művelt vagy nem művelt. Szántóföldjeinknek uralkodó, legelterjedtebb gyomnövénye. Gyorsan terjed az ültetvényekben is.
Fő csírázási időszak:
magjai a talaj felmelegedése után tavasztól nyár végéig folyamatosan csíráznak. Aratás után a tarlón nagy tömegben találjuk.
Leírás:
20-120 cm magas, rendszerint igen terebélyes ágas gyom, a növény magassága erősen függ a környezetétől.
Jellegzetességek:
rendkívül káros, veszélyes szapora gyomnövény, országszerte július közepétől virágzik tömegesen.
Sziklevelek:
sziklevelei szélesek, bunkószerűek, lekerekítettek, nyélre futók.
Lomblevelek:
egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, bemetszettek, fonákukon rányomottan pelyhesek.
Szár:
felálló, tompán négyélű, felső harmadában erősen elágazó. Rányomottan szőrös vagy érdes.
Virágok:
a termős fészkek a felső lomblevelek hónaljában, a porzós virágzatok alatt helyezkednek el, melyek rendszerint egyvirágúak, ülők, murvapikkelyekkel borítottak. Az egymagvú fészek szürkésbarna, porzós virágzatai füzérekben a hajtások csúcsain találhatók.
Virágzás ideje:
július - október.
Termés:
kaszattermése citrom alakú, csúcsa szélesen gömbölyű, rajta rövid bibecsonk van. Ezen belül helyezkedik el a mag.
Mag:
szív alakú, 3-4 mm hosszú, szürke.
Jelentőség:
komoly versenytársa a szántóföldi, elsősorban kapás növényeinknek. Jelenléte nagymértékű terméskiesést okoz, beérő magjai a talajt szennyezik, 40 évig is elfekhetnek. Gyökérzete allelopatikus anyagokat termel, amely további terméskiesést okoz. Pollenje allergén, közegészségügyi kára óriási.
Társnevei:
oroszparéj, vadkender, paradicsomgyom, szerbfű, tengeriszőlő.
