Napraforgó, árvakelésű (Helianthus annuus)

Ismertető

Termőhely:
gyakorlatilag csak szántóföldön fordul elő, ahol az előző évben, években napraforgót termesztettek.

Fő csírázási időszak:
leginkább tavasszal, de gyakorlatilag egész évben.

Leírás:
magasra növő, dudvás, érdes szárú, széles „tányérral” rendelkező haszonnövény.

Jellegzetességek:
a szár mellett a levelek és a fészekpikkelyek is érdesek.

Sziklevelek:
sziklevelei nagyok, 30 mm hosszúak. Lomblevelek: hosszú nyélen ülő lomblevelei vaskosak, csúcsos tojásdad alakúak, serteszőröktől érdesek.

Szár:
vaskos, zöld, érdes.

Virágok:
fészkes virágzat /fészek tányér/, külső peremén elhelyezkedő fészek-pikkelyekkel. A fészekvirágzat szélén vannak a rovarok csalogatására szolgáló sárgaszínű, nyelves virágok. A tányéron a tányér közepe felé haladva, szabályos körökben helyezkednek el a hímnős, csöves virágok, melyekben a porzók előbb érnek, mint a bibe.

Virágzás ideje:
májustól egész évben az első fagyokig.

Termés:
a kaszat fajtától függően változó méretű. Hossza általában 9-15 mm. Színe szürkésfehér és a szürkésfekete különböző árnyalatainak keveréke.

Előfordulás:
mindenütt, ahol korábban napraforgót termesztettek 5-6 éven belül.

Jelentőség:
egész évben képes csírázni, szulfonil-karbamid és imidazolinon toleráns fajtáinak köszönhetően „gyárilag beépített” rezisztenciával rendelkezik, tervszerűen más herbicid-csoportokba tartozó készítményekkel kell ellene védekezni.

Társnevei:
csibagó, karakac, kenyérbélvirág, kenyérvirág, napvirág, szotyola, tányérica, tányérrózsa, napra.