Ismertető
Termőhely:
homok- és homokos vályogtalajok, mészkerülő.
Fő csírázási időszak:
tavasz.
Leírás:
felegyenesedő vagy felálló szárú, akár 80 cm magas, a virág színe szerint igen változatos megjelenésű, maggal szaporodó gyomnövény.
Jellegzetességek:
az 5 sziromlevélből kettő felfelé áll, kettő oldalra, egy pedig alul sarkantyút képez.
Sziklevelek:
rövid szárúak, ásó alakúak, csúcsuk kissé befelé öblös.
Lomblevelek:
az alsó levelek kerekdedek - tojásdadok, hosszabb szárúak, a felső levelek hoszszúkásak - lándzsásak és rövidebb nyelűek; szélükön nagy csipkések, a levelek alapjánál nagy, szeldelt pálhalevelekkel.
Szár:
heverő - felegyenesedő, elágazó, élesen három élű, belül üreges.
Virágok:
egyesével állók, nagyok (15-20 mm), hosszú kocsányúak, 5 nem egyenlő nagyságú sziromlevél, az alsó a nektártartónak szolgáló sarkantyú; a felső sziromlevelek többnyire kékeslilák, az oldalsó kékek, az alsó sárga. A sziromlevelek a csészeleveleknél nagyobbak.
Virágzás ideje:
május - október (de egész évben is).
Termés:
háromrekeszes, tojásdad alakú toktermés.
Mag:
körte alakú, sárga - fakóbarna, fényes; kb. 2500 db/növény.
Előfordulás:
homokos, köves szántókon (gabona, kapás kultúrák) és réteken.
Jelentőség:
nagymértékű fellépése esetén a növényhiányos állományokban a termés mennyiségét csökkentheti.
Társnevei:
Szentháromság violája, háromszínű viola, lángszínű viola, tarka viola, császárvirág, császár szakállkája, árva viola, árvácska, macskaszem, pápaszem, papszakáll, szenkucka, Isten szakálla
