Mezei árvácska (Viola arvensis)

Ismertető

Termőhely:
savanyú homok- és homokos vályogtalajok.

Fő csírázási időszak:
ősz.

Leírás:
felegyenesedő, vagy felálló szárú, akár 80 cm magas, fényt igénylő, maggal szaporodó gyomnövény.

Jellegzetességek:
az 5 sziromlevél elhelyezkedése ugyanolyan, mint a háromszínű árvácskánál, de a csészelevelek nagyobbak, mint a sziromlevelek.

Sziklevelek:
rövid szárúak, ásó alakúak, csúcsuk kissé befelé öblös

Lomblevelek:
az alsó levelek kerekdedek - tojásdadok, hosszabb szárúak, a felső levelek hosszúkásak - lándzsásak és rövidebb nyelűek; szélükön nagy csipkések, a levelek alapjánál nagy, szeldelt pálhalevelekkel.

Szár:
heverő - felegyenesedő, elágazó, élesen három élű, belül üreges.

Virágok:
egyesével állók, hosszú kocsányúak, 5, nem egyenlő nagyságú sziromlevél, az alsó a nektártartónak szolgáló sarkantyú; többnyire sárgásfehérek, a felső szirmok részben ibolyakékek is lehetnek. Termőhelytől függően nagy változatosságot mutatnak.

Virágzás ideje:
április - október, gyakran egész évben.

Termés:
háromrekeszes tojásdad alakú toktermés.

Mag:
körte alakú, sárga - fakóbarna, fényes; kb. 2500 db/növény, 0,5-1 cm mélyen, sekélyen csírázó.

Előfordulás:
gabonában, kapás kultúrákban, herevetésekben, de kertekben, kietlen területeken és utak szélén is igen elterjedt.

Jelentőség:
nagymértékű fellépése esetén a termés mennyiségét erősen csökkenti, a gabona megdőlését okozhatja.

Társnevei:
apró ibolya, ökörszemecske, szentháromságfű, tátika, vad császárszakáll.