Mezei tikszem (Anagallis arvensis)

Ismertető

Termőhely:
porózus, laza talajok.

Fő csírázási időszak:
egész évben, de főleg késő tavasszal.

Leírás:
egyéves, 10-30 cm magas, rövid karógyökerű növény.

Jellegzetességek:
a tyúkhúrhoz hasonlító, azonban négy élű, csupasz szárú (a tyúkhúrnál a szár kerek és szőrös) növény.

Sziklevelek:
ásó formájúak, hegyes végűek, egyenes szélűek, érdesek, bőrszerűek - csillogók, rövid nyelűek, alsó harmadukban a legszélesebbek; a talajon fekszenek.

Lomblevelek:
párosan szárnyaltak, ép szélűek, világoszöldek, alsó felükön barna pontok láthatók, kerek - ovális, széles - tojás formájúak.

Szár:
fekvő, csak kicsit felálló, kevéssé elágazó, négy élű, csupasz.

Virágzat:
a levél szögletekben egymással szembenálló, fonalszerűen finom, a teljes érésnél ívszerűen lecsüngő; a kocsányok hosszabbak, mint a tartó levelek; egyforma, 5 sziromlevelű, többnyire világító cinóber vörös, néha kékes színű virágok, melyek rosszidő esetén becsukódnak.

Virágzás ideje:
június - október.

Termés:
gömbölyű tok, amely egy fedővel nyílik és akár 40 magot is tartalmazhat.

Mag:
élesen 3 élű, 100-1000 mag/növény.

Magok élettartama talajban:
több mint 10 év.

Előfordulás:
szántóföldön, (kapás kultúrákban, zöldségben, gabonában, főleg a tavaszi gabonában), kertekben, szőlőültetvényekben és utakon.

Jelentőség:
a nagyszámú mag következtében a talaj gyommag fertőzöttsége igen magas; széles hőmérsékleti viszonyokon is csirázik, mivel a konkurenciát jól bírja, alkalmazkodott a kevés fénymennyiséghez is.

Társnevei:
kakukkterjék, piroska, tiktara, tikszem, tikharapás, tyúkbegy, tyúkszemfű, tyúkvakító.